Az oldalon közzétett cikkek

KORONAVÍRUS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS – 2020. 03. 17.

Amit eddig tudunk – koronavírus és felnőttképzés 2020. 03. 17.

Az elmúlt napokban erőset fordult a világ, ami a kifejezetten kontaktórákra kötelezett képzőknél nagyfokú működési és etikai bizonytalanságot váltott ki. Szabad képezni egyáltalán, és ha szabad, akkor milyen etikai, erkölcsi (és higiéniai) normáknak kell megfelelni. A napokban várhatóak további intézkedések melyek vélhetően már a felnőttképzőkre is kiterjednek, de addig nézzük meg mi az, amit eddig tudunk:

A 45/2020-as humánjárvány megelőzéséről szóló kormányrendelet nem tér ki a felnőttképzési tevékenységre, csak közvetve érezteti a hatását azoknál a képzőknél, akik a „bezárt” szakképző centrumok területén tartották a képzéseik egy részét,
A megyei kormányhivatalok eddigi tájékoztatóinak többsége előírja a támogatott képzéseinek lefolytatását mindaddig, amíg ellenkező rendelkezés nem érkezik,
Az IKER programok esetében az NSZFH a képzések megtartását kéri, de elfogadja, ha ezek a képzések nem indulnak el, csak be kell jelenteni.
Az OKJ-s vizsgák szervezése sincs megtiltva, jelenleg is folynak a vizsgák.
Akik a „régi” törvény hatálya alatt képeznek, nem válthatnak jogszerűen távoktatásra, kivéve ha a képzési program (például D képzési kör, vagy egyes A képzési körös OKJ-s képzések esetén) engedi ezt a lehetőséget.

Napi szinten rengeteg kérdést kapunk arra vonatkozóan, hogyan lehet távoktatásban, helyszíni jelenlét nélkül megoldani a képzések dokumentálását és ebben a legjobb tudásunk szerint próbálunk is segíteni, de tudomásul kell venni, hogy az OKJ-s képzések távoktatási tilalmát nem oldja fel (egyelőre) a koronavírus körül kialakult helyzet. Várhatóan a következő pár napban újabb, a fentieket felülíró intézkedések születnek, amelyek kezelik a most felmerült kérdéseket, de képzői és résztvevői oldalról a legfőbb érdek most szerintünk az, hogy senkit se érjen hátrány a későbbiekben azért, mert most valamilyen módon próbálta kezelni ezt a helyzetet és legyen lehetőség bepótolni a most elmaradt órákat, vizsgákat.

A mi véleményünk az, hogy most elsődleges és minden mást felülír a vírus terjedésének lassítása, ezért bármilyen fájdalmas is, minden képzőt arra kérünk, hogy a kontaktórás képzéseit függessze fel, legalább pár napig, amíg jogalkotói színtéren is megjelennek a képzőkre vonatkozó előírások, beleértve a nem helyszíni képzési tevékenység szabályozását. Tudjuk, hogy távoktatás nem megoldás a jogkövetésre, mint ahogy azt is tudjuk, hogy megoldás a kontaktórák elkerülésére, ebben a kérdéskörben mi nem foglalunk állást, mindenki döntse el a saját normái szerint. Talán a legjobb megoldás a képzéseink átütemezése mindaddig, amíg a jogalkotó konkrét direktívákat nem határoz meg arra vonatkozóan, mit tehetünk. Figyelmetekbe ajánljuk az Innovatív Képzéstámogató Központ weboldalát, (ikk.hu) ahol naprakész tájékoztató anyagokat találhattok a felnőttképzési területre vonatkozóan.

Végezetül ne felejtsük el, hogy mindannyiunk fegyelmezett és kontaktmentes hozzáállása kell ahhoz, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson ez az állapot, ez most mindannyiunk elsődleges érdeke.

Mi abban tudunk segíteni, hogy tevékenységünket (köztük a külső értékelést is) mi is felvisszük az online térbe és a héten már elérhető a kontaktmentes tanácsadási és külső értékelési szolgáltatásunk.

MEGJELENT A SZAKKÉPZÉSI TÖRVÉNY TERVEZETE (GYORSELEMZÉS)

Gyorselemző cikkünkben megnézzük, mik azok a változások, amelyek vélhetően a felnőttképzőket érintik. Természetesen a kapcsolódó kormányrendelet(ek), illetve a végrehajtási rendeletek nélkül a törvénytervezet még csak kiindulási alapnak tekinthető, ami még nem is végleges, de már irányt mutat a jövőre nézve.

Először is az már biztos, hogy lesz módosított Felnőttképzési törvény és az engedélyezés fogalma is marad a későbbiekben, legalábbis a szakmai képzésekre, oktatásra:

” A szakképzés szakképző intézményen kívül a) részszakmára felkészítő szakmai oktatás és b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés keretében a felnőttképzésről szóló törvény szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által folytatható. ”

Ez a definíció megadja azt is, hogy melyek azok a képzéstípusok, amelyeket az Szt. kezel, itt nincs sok újdonság, a részszakképesítések szakmai oktatása és a szakképesítések szakmai képzése az Szt.-ben lesz szabályozva, Illetve az is kiderül, hogy ezt csak olyan felnőttképző végezheti, aki a Felnőttképzési törvényben meghatározott módon engedélyt szerez a tevékenység folytatására.

Részszakmát csak szakképzési jogviszony keretein belül lehet oktatni, ez egy teljesen új elem, (szakképzési szerződés), míg a szakképesítéseket programkövetelmény alapján (analóg módon a mostani „B” körös programkövetelményekkel), annyi különbséggel, hogy a kimeneti szint elérésének mérését a képző nem saját hatáskörben teheti meg, hanem a résztvevőnek a független vizsgaközpontokban kell vizsgáznia a tervezet szerint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek lehetnek azok a képzések, amelyek a mostani OKJ-s jegyzékből kimaradtak és a felnőttképzésben megjelennek, mint szakképesítést adó képzések.

A nem szakmai, vagy nem szakképesítést/részszakmára felkészítő képzések kezeléséről nincs információ és nem is kezeli az Szt., vélhetően a Felnőttképzési törvény ezeket a képzéstípusokat fogja kezelni.

Várhatóan november 19-én és 21-én részletesebb törvényelemző workshopot tartunk melyre a jelentkezést hamarosan megnyitjuk. Kérlek benneteket, hogy jelentkezéseteket mindenképpen az arra hitelesített elektronikus űrlapon tegyétek meg, szóbeli jelentkezéseket nem áll módunkban elfogadni.

A tervezet indoklásában is részletesen kifejtik az újdonságokat, olvassátok el:

A szakmai képzés felnőttképzés keretében végzett szakképzés. Szakmai képzést a felnőttképző végezhet, ha a felnőttképzési tevékenység folytatásának jogát megszerezte. A szakmai képzések listája nem kerül jogszabályban meghatározásra, ebből fakadóan sokkal rugalmasabb, a munkaerő-piaci igényekre rövid időn belül reagáló képzési kínálattá válhat. Ezen új, nyitottabb keretek között megjelenő szakmai képzések száma nem kerül korlátozásra sem, az a gazdaság, illetve a munkaerőpiac igényeinek megfelelően dinamikusan változhat.

A szakmai képzés kizárólag olyan szakképesítésre történő felkészítésre irányulhat, ami nem tartozik a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmák és részszakmák körébe, illetve azok kompetenciái közé. E képzési körbe kerülhetnek majd be pl. azok a korábbi szakképesítés-ráépülések, amelyek valamely szakképesítés kiegészítését, további specializációját jelentették, azok a tűszerű képzések, amelyek a különböző új, változó technológiák oktatásához kapcsolódnak vagy azon, munkakörök betöltéséhez szükséges egyéb képzések, amelyek kikerülnek a szakképesítések eddigi köréből, de a munkakör betöltéséhez az ismeretek megszerzése továbbra is szükséges és vállalati „belső” képzés keretében nem megvalósítható a képzés. A két rendszer így egymásra épül, egymást kiegészíti, biztosítva ezzel az egész életén át tartó tanulás változatos lehetőségeit. A szakmai képzés kizárólag az annak elvégzését igazolja, szakképesítést önmagában nem biztosít.

A szakmai képzéshez kapcsolódó vagy attól függetlenül megszerzett szakképesítés az akkreditált vizsgaközpontban szerezhető. A szakképesítéshez kapcsolódó állami elismerés egyfajta garancia a megszerzett szakképesítés meghatározott munkakör ellátásához, tevékenység végzéséhez szükséges ismeret meglétére.

A szakmai képzés a szakképzésért felelős miniszter által nyilvántartásba vett programkövetelményre tekintettel szervezhető meg. A programkövetelmény nyilvántartásba vételére bárki javaslatot tehet. A javaslatot a szakképzésért felelős miniszternek kérelem formájában kell benyújtani a jogszabályban meghatározott szükséges mellékletekkel. A programkövetelményhez kapcsolódóan a felnőttképző saját magára vonatkozó képzési programot készít. A képzési program célja, hogy a programkövetelményben meghatározott kimeneti feltételekre történő felkészítés helyi szintű módszertanát és tantervét meghatározza.

A szakmai képzés bevezetése nem érinti az ún. hatósági jellegű képzéseket (pl. okleveles könyvvizsgálói képzés, közúti járművezetői szakoktató képzés, biztosításközvetítői hatósági képzés). Ezek tipikusan olyan képzések, amelyek hatósághoz történő bejelentés vagy hatóság által kiadott engedély alapján végezhető tevékenységekhez szükséges jogosultságok megszerzésére irányulnak. Ezek önálló szabályozását az indokolja, hogy a képzés tartalma, megszervezése jelentősen eltér az általános szabályoktól és olyan speciális szabályozást igényel, ami nem illeszthető bele a szakképzés általános rendjébe. Nem tartoznak továbbá a szakmai képzések körébe a nyelvi képzések, figyelemmel arra, hogy azok tartalma és célja eltérő és lezárása is sajátos formában valósul meg.

a tervezet letölthető:

A VÁLTOZÁS ÉVE: OKJ-S KÉPZÉSEK 2020-BAN

BG5

A szakképzésben és felnőttképzésben bekövetkező változásokról megjelent az első hivatalos információ, az OKJ-rendelet módosításáról szóló 229/2019. (IX.30) Korm. rendelet. Ebből megtudhattuk, melyik az a 174 db. OKJ-s szakképesítés, valamint 22. db kulturális és művészeti szakképesítés amelyeket a jövőben csakis az iskolai rendszerű szakképzésben, nappali és esti tagozatos munkarendben lehet megszerezni. A 2020. szeptember 1-én hatályba lépő jogszabály 73 db. részszakképesítést is megjelől, melyeket a felnőttképzésben lehet majd oktatni.

Ami talán a jelenleg felnőttképzési engedéllyel rendelkező intézmények számára legfontosabb, hogy a jelenlegi OKJ-ban található, felnőttképzésben oktatható szakképesítések megszerzésére irányuló képzéseiket 2020. december 31-ig elindíthatják, ha az adott szakképesítésre kiterjed az engedélyük.

Nem valószínű, hogy nagyot téved, aki arra gondol, hogy ebben az évben még sokan fognak engedélyt kérni OKJ-s szakképesítésekre, arra gondolva, hogy 2020-ban talán sikerül még képzéseket indítani azokban a szakmákban. A 2020-ban induló OKJ-s képzések komplex szakmai vizsgáit 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Mivel ezeket a vizsgákat a jelenleg hatályos szakmai és vizsgakövetelmények szerint kell lebonyolítani, vélelmezhető, hogy a jelenleg, illetve ez év december 31-én vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező intézmények lehetnek a vizsgaszervezők is. De a vizsgaszervezésre vonatkozó rendelkezés még nem jelent meg, ezt a kérdést valószínűleg az új rendszerű vizsgaközpontokról szóló jogszabályok fogják rendezni, azonban a vizsgaközpontok felállásáig még minden bizonnyal a jelenlegi vizsgaszervezők fogják a komplex vizsgákat lebonyolítani.

Ami a 2020. december 31. utáni időszakot illeti, egyrészt a 73 db részszakképesítés felnőttképzésben történő oktatása, másrészt a konkrét munkaerőpiaci igényre megjelenő szakmai tartalmak, illetve megrendelésre szervezett szakmai képzések (pédául a betanító jellegű-, illetve szakmai továbbképzések) jelenthetik a biztos szakmai felnőttképzési piacot, amit a folyamatos technológiai fejlődés garantál.

Mi azt prognosztizáljuk, hogy a jövő év végéig extrém módon erősödik a felnőttképzésben (a jelenlég érvényes szabályozás szerint) hirdetett OKJ-s szakmák iránt az érdeklődés, akár többszörösére is megemelkedhet a megszerzett szakmai bizonyítványok száma, de minden képzőnek alaposan végig kell gondolnia, hogy milyen szakmai ismeretek átadásában igazán jó, mert a nyitottabb piaci jelenlét, az erőteljesebb állami képzési stuktúra mellett véleményünk szerint egyre inkább a különböző szakterületek és specializációk irányába tolja el a szakmai ismeretek oktatását.

IDEÁLIS VILÁG – MILYEN TERÜLETEKEN KELLENE SZABÁLYOZNI A FELNŐTTKÉPZÉST?

A felnőttképzés önálló jogi szabályozására 2001-től tekinthetünk. Jelen cikkünkben csupán a szakmai jellegű felnőttképzéssel kívánunk foglalkozni, hiszen a nem szakmai képzések lényegében már most is végezhetőek a felnőttképzési törvény hatályán kívül, az általános fogyasztásvédelemről szóló jogszabályok alapján.

Tehát: nyilvántartás, akkreditáció, engedélyezés, ezek voltak ez idáig a kulcsszavak. És ugye az ÁFA, illetve az ÁFA- mentesség. Ez utóbbi miatt a szakmai tartalom kicsit talán háttérbe szorult, a formai követelményeknek történő megfelelés vette át a főszerepet. Ezt a tendenciát csak erősítette, hogy a hatósági ellenőrzés eleinte kizárólag csak a dokumentumelemzésre szorítkozott, később belépett az óralátogatás is, de jogi következmények nélkül. Szerencsére, ugyanis pedagógiai módszerek eredményességét nem lehet jogszabály alapján megítélni. További érdekesség, hogy a minőségbiztosítási rendszer kötelező elemeit jogszabály határozza meg, tudomásunk szerint a világon egyedülálló módon. Sajnos sok esetben ez is csak a formai követelményeknek történő megfelelési kényszert erősítette.

No, de akkor milyen módon kellene szabályozni a felnőttképzési tevékenységet? Teljesen szabályozatlanul hagyni ugyanis nagy kockázat lenne egy ilyen, évente több százezres létszámot érintő, és a gazdaság szempontjából is fontos területet. A felnőttképzési tevékenység parttalanná válhatna, túl nagy teret engedne a felelőtlen konjuktúra-lovagoknak is.

A szakképzés és felnőttképzés újraszabályozásának eddig tudott elemei között (lásd előző cikkeink) szerepel a független vizsgaközpontok működtetése, mint a szakmai relevanciával bíró képzések kimeneti szabályozási pontjai. Ez tulajdonképpen a (képzőtől) független vizsgabizottságok működtetésének továbbfejlesztése, amikor a vizsgáztatás már nem csupán a vizsgáztatók személyében, hanem helyszínét tekintve is különválik a képző intézménytől. Ezen nem lehet fogást találni, ebben benne van az „X faktor”, ennek jónak kell lennie, hacsak meg nem „hekkelik” valahogyan. De nem lenne jó üzenet, ha egy teljesen szabályozatlan képzési piacról a vizsgaközpontba bekerülő vizsgázók jelentős hányadának sikertelen lenne a vizsgája. Ez senkinek sem lenne jó, a piac egyszer majd talán képes lenne az önszabályozásra, de addig drága árat kellene ezért fizetni, a résztvevőnek anyagi, a szakpolitikának erkölcsi, az országnak pedig gazdasági értelemben.

Megítélésünk szerint a szabályozásnak a minőséget kell szolgálnia, ami – a legszükségesebb formai követelmények megőrzése mellett – a tartalmi követelményeknek történő megfelelés előtérbe helyezésével érhető el.

Nézzük meg, mik lehetnek a „legszükségesebb” formai követelmények: darth1

nyilvántartás a képzésben résztvevőkről
nyilvántartás a képzésben oktatókról
szerződés a résztvevő és a képző intézmény között
tervdokumentáció a képzés folyamatáról és tartalmáról (képzési program, de inkább tematika/tanmenet részletezettebb óraszámokkal és tartalommal, módszerekkel)
dokumentáció a képzés előrehaladásáról (haladási napló)
dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről, azok eredményeiről
intézményi minőségbiztosítási rendszer (az intézményi főfolyamatok meghatározása és szabályozása, kiszolgáló folyamatok azonosítása, éves önértékelés)

Az engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmények tulajdonképpen ezekkel mind rendelkeznek, azokat leginkább csak egyszerűsíteni, és az eddigieknél jobban az intézményre adaptálni kellene.

Egyetlen dokumentum, ami sok esetben részletesebb kellene, hogy legyen, ez pedig a tanmenet jellegű „képzési program”, azaz a tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása. A jelenleg alkalmazott képzési programok tananyagra irányuló kidolgozottságuk miatt ugyanis sok esetben nem alkalmasak a szakmai (tartalmi) értékelésre. Formálisak, OKJ-s képzéseknél az szvk-k és a modulrendelet, illetve a kerettantervek egyszerű másolatai, ami teljesen szükségtelen. És itt érkeztünk el az értékeléshez. Jelenleg is létezik a külső értékelés rendszere, ami hasznos, de a formális követelmények ezt is elvitték az értékelés irányából az „előzetes belső ellenőrzés” irányába, így próbálva meg kifogni a szelet a hatósági ellenőrzés vitorlájából J

Kicsit tekintsük át a külső értékelés eredeti jelentését, csupán érdekességképpen jelezzük, hogy a kereső az első 12 helyen a felnőttképzésben szükséges külső értékelést hozza. Vagyis népszerű.

Külső értékelés (az oktatásban): „a külső értékelés célja lehet a rendszer, az intézmény állapotának feltárása; minősítése; de tulajdonképpen a belső fejlesztés támogatása is. A külső értékelés kiterjedhet a szervezet egész tevékenységére, egyes részterületekre (pl. gazdálkodás, törvényesség, szakmai munka), de a szervezet egyes tagjai munkájának értékelése az intézmény belső feladata.” (Cseh Györgyi (2011) Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet)

Fenti definíció köznevelési intézményre irányul, ebből a profitorientált felnőttképző intézmények esetében a félkövér betűkkel kiemelt részek lehetnek relevánsak. Nézzük össze ezeket: a rendszer minősítése, a belső fejlesztés támogatása, törvényesség, szakmai munka!

És most érkeztünk el oda, hogy miért is kellene a „tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása”, valamint a haladási napló, és a dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről. Mert az értékelésnél – szemben egy ellenőrzéssel – nem csupán ezek megléte a lényeges, hanem ezek tartalma. Ha ugyanis a napló szerint, a tanmenet alapján megvalósított képzés folyamatközi (formatív) méréseinek eredményei összecsengenek a vizsgaközpontban mért szummatív mérések eredményeivel, tulajdonképpen minden rendben (feltételezve, hogy ezek az eredmények jók). Így a belső fejlesztéseknek nem a helyesbítő intézkedések kidolgozására kell irányulnia, hanem a szó valódi jelentése alapján tűzhetőek ki fejlesztési célok. Ha viszont eltérés van valahol az előbbiekben felvázolt értékelési folyamatban, akkor következhet a hibakeresés, a szabályozott folyamatok átvizsgálása, a szisztematikus problémamegoldás, amiben egy felkészült külső értékelő cégnek ugyancsak segítséget kell tudnia nyújtani.

Összességében tehát azt mondhatjuk, egy rugalmasabb, élhetőbb formális szabályozás, egy szakmai-tartalmi követelményekre is kiterjedő külső értékelés garanciális eleme lehet a felnőttképzés minőségi javulásának.

MI LESZ VELED, FELNŐTTKÉPZŐ?

Az elmúlt hetekben sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy jelentős átalakítás előtt áll a hazai szakképzés és felnőttképzés rendszere. Az egyelőre még törvényi és rendeleti háttér nélküli kormányzati akarat kezd körvonalazódni, a szakmai alapkompetenciák fejlesztését ezentúl állami – vagy egyházi – fenntartású szakképző intézmények végeznék, míg az ezekre épülő, vagy speciális szaktudást igénylő területek képzése megmaradna a piaci szereplőknek.

Ami talán a legfontosabb, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben és a felnőttképzésben történő szakmai képzések céljaikban, szerkezetükben és tartalmukban a jövőben alapvetően eltérhetnek, és elkülönülhetnek egymástól. Az iskolai rendszerű szakképzésben – és csak abban, de beleértve az esti és levelező tagozaton folyó képzést is – pusztán csak az alapszakmákat lehet majd elsajátítani, amelyek száma várhatóan 170-180 körül alakul.

Az alapszakmák egy széles körű szakmai alapot biztosítanak az adott szakterületen, de egy-egy speciálisabb szakterületen történő munkavállaláshoz várhatóan további szakmai képzésre lehet – és nyilván lesz is – szükség, melyet pedig csak a felnőttképzés szervezeti keretében lehet majd elvégezni. Ezek képzési ideje rugalmasan igazodhat a szükségletekhez, ami alatt itt az ismeretek elsajátításához szükséges időtartamot kell érteni. Várhatóan ennek fő indikátora a független vizsgaközpontokban történő tudásmérésen elért eredmény lehet, ahol a munkakörhöz szükséges teljesítményképes tudás mérése objektív, pedagógiai mérésmetodikailag kidolgozott és validált módon zajlik. Az így megszerzett szakmai végzettségek is lehetnek majd államilag elismertek, de lehet olyan is, amelyet esetleg csak egy-egy ágazat, vagy csak egy-egy vállalat ismer el. Ez utóbbiak természetszerűleg a rövidebb képzési idejű, szűkebb szakmai területre koncentráló, esetleg egyetlen technológiához kapcsolódó – betanító jellegű – képzések, melyek ismeretanyaga egy technológiai fejlesztés esetén gyorsan elévülhet.

Ami a felnőttképző intézmények szempontjából fontos, hogy e képzések fajtáinak száma nem lesz behatárolva, a gazdaság valós igényei alapján folyamatosan bővülhet és várhatóan a szabályozási környezet is rugalmasabb lesz. A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások számára így is jelentős terület marad a képzési palettán, így az innovatív, a gazdaság igényeire figyelő, minőségi képzést nyújtó vállalkozások részére folyamatosan biztosítottnak tűnik a felnőttképzési piac a jövőben is. A piaci verseny szerepét erősítheti a független vizsgaközpontok megjelenése, ami a képzések minősége szempontjából kedvező lehet, hiszen a jó vizsgaeredményességet produkáló intézmények hírneve erősödhet.

A változások végrehajtásához természetesen időre van szükség, – ugyan már most több képző hirdetési anyagaiban is azt láthatjuk, hogy 2020. január 1-től már nem lehet indítani OKJ-s képzéseket – a legvalószínűbb ütemezés szerint 2020 szeptemberében várható az iskolai rendszerű képzésben az új alapszakképesítésekre a beiskolázás, és talán a felnőttképzésben is ebben az időpontban történhet a váltás. Ezen felül még legalább két év kifutás valószínűsíthető, vagyis várhatóan a jövő év augusztusában elinduló OKJ-s képzések szakmai vizsgáit 2022. év augusztus végéig kell befejezni a jelenlegi jogszabályok alapján. A pályázati források alapján megvalósított képzések halmazára várhatóan ugyanúgy kitér majd a jogalkotó, mint annak idején az akkreditáció – engedély jogszabályváltáskor.

Az is elképzelhető, hogy nem lesz önálló felnőttképzési törvény, a felnőttképzésben történő szakmai képzések szabályozására irányuló követelményeket a szakképzési törvény fogja tartalmazni, a nem szakmai képzésekre pedig az általános szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírások lesznek érvényesek, miként az most is így van a törvény hatályán kívül történő képzések esetében.

Nem elhanyagolható, de még teljesen nyitott kérdés a képzések támogatása. Ezzel kapcsolatban csak annyit lehet biztosan tudni, hogy továbbra is lesznek támogatások a felnőttképzés területén.

A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak tehát egy megújuló jogszabályi környezetre, várhatóan fokozódó piaci versenyre és a képzések minőségének előtérbe kerülésére kell felkészülniük. Ez a képzőktől is egyfajta módszertani és tartalmi megújulást vár el, kihasználva a várhatóan rugalmasabb jogi környezet által biztosított hatékonyságnövelő lehetőségeket.

KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS – MIKOR KELL

Mikor kell elvégeznünk a külső értékelést?

A külső értékelés kétévenkénti kötelezettségének “számítási” módjára kaptunk információt 2018. március 8-án az NSZFH-tól, miszerint a külső értékelés dátumától számított két éven belül kell a következőt elvégezni, mindenki eszerint tervezze tevékenységét.

Pontos szöveg:
A külső értékelés elvégzésének első határideje a felnőttképzési tevékenység folytatására kiadott első jogerős engedély időpontjától számított két év. Ezt követően a soron következő külső értékelések elvégzésének határideje mindig az értékelések dátumához viszonyított két év.

Köszönjük az NSZFH-nak és a Minisztériumnak a pontos tájékoztatást.

AJÁNLATKÉRÉSÉRT KATTINTSON IDE!

KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS – SZEMPONTOK

Hogyan válasszunk külső értékelésre partnert, avagy miért minket válasszon?

Eddigi partnervisszajelzéseink alapján több szempontot is érdemes figyelembe venni a külső értékelő kiválasztásánál.

Gyakorlat és tapasztalat: A legfontosabb paraméter a választásnál. Hogyan is várhatnánk el, hogy a külső értékelő jól végezze a szervezet átvilágítását, ha maga nem gyakorlott a külső értékelési tevékenység lebonyolításában, vagy nem ismeri tökéletesen (kiemelve a gyakorlati oldalt) a felnőttképzési sajátosságokat. Az EDUCERT Kft. tapasztalati oldalról érkezik, a külső értékelésen kívül is a fő tevékenységünk a felnőttképzők működésének segítésére irányul, legyen az programfejlesztés, engedélyezési eljárások lebonyolítása, képzési adminisztráció, vagy szervezeti, minőségirányítási fejlesztések.
Minőségbiztosítás: A keretrendszernek megfelelő működés elképzelhetetlen gyakorlatban is működtetett minőségbiztosítási rendszer nélkül. Saját fejlesztésünk, az EDC:PRO felnőttképzési minőségbiztosítási rendszer (valószínűleg) a leggyakrabban használt rendszer a képző intézmények körében, több mint 160 felhasználóval.
Ár: A megbízási díj még nem minden, 10-30e forintos árkülönbség a két évre levetítve havi ~ 1000 forintos többletkiadást (vagy spórolást) jelenthet, nem érdemes az árat első szempontként kiemelni, nem is beszélve arról, hogy a piaci átlagárhoz képest sokkal alacsonyabb ajánlatok jellemzően valamilyen szolgáltatásbeli hiányt is jeleznek, itt sincs ez másként mint az élet más területein.
Segítséget jelent-e a külső értékelő jelenléte? Az értékelés csak akkor lehet eredményes, ha segítséget nyújt a képzőnek, hogyan kell a törvényi előírásoknak megfelelően működnie. Hibákat feltárni és tényeket megállapítani sem könnyű, de megoldási irányok, vagy javaslatok nélkül az értékelés csak félkarú óriás. Mi tudjuk a jellemző megoldásokat is, és beleértjük az értékelésbe azt is, hogy a helyszíni vizsgálat során segítsük a képzőt a jobb működésben.

Számokban a tevékenységünk:

2016-ban több mint 100 sikeres külső értékelést bonyolítottunk le.
2017-ben 250 résztvevőt képeztünk célirányos, a felnőttképzés gyakorlati oldalát bemutató workshopjainkon.
Csak idén már több, mint 150 képzési programot dolgoztunk ki és minősítettünk partnereinknek.
EDC:PRO felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerünket használók száma az A, B, C képzési körök valamelyikében engedélyezett képzők közel 20%-a.
Minden napra jut egy tanácsadási feladat, tökéletesen ismerjük a felnőttképzés működési, gyakorlati problémáit.

AJÁNLATKÉRÉSÉRT KATTINTSON IDE!

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2018

Jogszabályi változások felnőttképzési területen 2018-ban

Kedves Képző!

Az alábbi kis “rendeleti tartalomjegyzékkel” szeretnénk nektek segíteni, mely közlönyben érdemes kutakodni a felnőttképzési tevékenységet érintő jogszabályi változások után.

Magyar Közlöny 2017. évi 214. (12. 18.) száma: 2017. évi CXCII. törvény az Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról

Fontosabb tartalmi elemek (teljesség igénye nélkül):

Belső képzés, beszállító definíciója,
modulzáró vizsga részletezése a képzési programban,
súlyos bírság esetén a nyolcszoros alapkitétel eltörlése, ismétlődő hiányosság definiálása, elállási jog definiálása
az egyéb képzések definíciójának kiegészítése (30 óra és alatta bármilyen képzési program)
szerzői jogi oltalom kezelése a B képzési körben
külső értékelés peremfeltételeinek változása

Magyar Közlöny 2017. évi 231. (12. 29.) száma: 504/2017. Korm. rendelet Az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

150/2012-es rendelethez tartozó OKJ-s kiegészítések

Magyar Közlöny 2017. évi 233. (12. 29.) száma: 51/2017. NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról

56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása: az eljárási díjak és a bírságok befizetésének a módja
58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet módosítása: külső értékelés szabályai, FSZB>>>NSZFH váltás
59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet módosítása: szakmai programkövetelmény kiegészítése a szerzői oltalommal
14/2014. (III. 31.) NGM rendelet módosítása: szakértői továbbképzés szabályai (elmélet távoktatásban…) eltiltás szabályai
16/2014. (IV. 4.) NGM rendelet módosítása: nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének szabályai

A fenti kiemelések az EDUCERT Kft. szempontrendszere szerinti csoportosítások, jogérvénnyel nem bírnak.

SZERVEZETI ÉS KOMPETENCIAFEJLESZTŐ KÉPZÉSEINK

Pályázati lebonyolítóként és projektgazdaként teljes körű kivitelezést végzünk, összefogva és egy kézben tartva pályázatmenedzsment és a képzés lebonyolítói feladatokat.

Képzőként oktatóink és általunk kidolgozott felnőttképzési minőségmenedzsment rendszerünk a biztosíték a minőségi és jogszerű képzések lebonyolítására.

Ajánlott engedélyezett képzéseink:

Hatékony időgazdálkodás (3 képzési nap) (E-001033/2015/D015)
Mindfulness, avagy a tudatos stresszmenedzsment (4 képzési nap) (E-001033/2015/D017)
Prezentációs készségfejlesztés (3 képzési nap) (E-001033/2015/D019)
Problémamegoldás és döntéshozatal (3 képzési nap) (E-001033/2015/D021)
Folyamatmenedzsment (7 képzési nap) (E-001033/2015/D023)
Szervezetfejlesztés (6 képzési nap) (E-001033/2015/D025)
Változásmenedzsment (3 képzési nap) (E-001033/2015/D027)
Vezetői kompetenciák fejlesztése (4 képzési nap) (E-001033/2015/D029)
Kommunikációs kompetenciák fejlesztése, asszertív kommunikáció, tárgyalástechnika (4 képzési nap) (E-001033/2015/D031)
Hatékony feladatvégzés (10 képzési nap) (E-001033/2015/D032)
Folyamatmenedzsment és szervezetfejlesztés (13 képzési nap) (E-001033/2015/D033)

Részletekért és ajánlatkérésért érdeklődjön ügyfélszolgálati elérhetőségeinken.

Educert_minoseg