FRISSÜLT! FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI – ELEMZŐ CIKK (2021. 01. 05.)

FRISSÍTVE

CIKKÜNKET ÉS SZERKESZTETT JOGSZABÁLYTÁRUNKAT FRISSÍTETTÜK AZ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYI ÁLLAPOTOKNAK MEGFELELŐEN.

2020. december 18-án megjelent a Magyar Közlöny 282-es száma, valamint december 22-én megjelent Magyar Közlöny 285-ik száma is  módosítja a Felnőttképzési törvény bizonyos részeit. (A változások 2021. január 1-től léptek életbe)

A szerkesztett jogszabálytárunkban a törvényhez illesztettük a 11/2020-as kormányrendeletet, valamint beillesztettük a 2021 januárban életbe lépett, két ütemben megjelent módosításokat. Értelemszerűen a pirossal áthúzott szövegrész törlésre kerül, de bent hagytuk, hogy lássátok mi lesz kitörölve.

A dokumentumot innen tölthetitek le:

Ne felejtsétek el, hogy a változások köre még nem teljes, még további módosítások várhatóak, de addig is nézzük milyen változásokat hozott a  12.18-i és a 12. 22-i törvénymódosítás az előzetesen ismert információkhoz képest, vagy akár azt is írhatnánk, milyen előnyöket, mert csupa-csupa pozitív, igényekre reagáló módosítás érkkezett a jogalkotótól (idézetben a konkrét jogszabályi megfogalmazások):

Helló OSAP 🙂 
Nincs többé (felnőttképző által direktben szolgáltatott) adatszolgáltatás az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Programba, 2021-ben már nem a képző szolgáltat közvetlenül adatot, hanem a FAR-ba szolgáltatott adatokból maga a FAR fog szolgáltatni.

FIR-FAR – régi-új

Nem kell aggódniuk azoknak, akik még a régi engedélyük alapján folytatnak képzési tevékenységet, számukra marad minden a régiben, továbbra is a FIR-be kell adatot szolgáltatniuk. (és persze teljesíteni az OSAP adatszolgáltatási kötelezettségüket)


Üzletszerűség

Újradefiniálta a törvény az alapokat, a halmaz ugyanaz de más megfogalmazásban, megnyugtató, hogy immáron teljesen egyértelműen nem tartozik a törvény hatálya alá, ha valaki úgy tart meg egy előadást, hogy nem kér érte pénzt és nem vezet nyilvántartást a résztvevőkről. Ha nincs képzésben résztvevő, akkor nincs képzés sem, ez egyértelmű, úgyhogy hajrá szónokok, lehet menni prédikálni és egy könyvtári felolvasóest sem lesz már kérdéses ha nem regisztráljuk ki is ült be kis kultúrára 🙂


Belső képzések és az adatszolgáltatási kötelezettség

A belső képzések esetében csak a 6 óránál hosszabb képzéseket kell jelenteni, illetve azokat a hat óránál rövidebb képzéseket, amelyek jogszabályi előírás alapján folytat a képző. A képzés befejezésétől számított 30 napon belüli adatszolgáltatás terve még jobban felpuhult, negyedévente kell majd belső képzések esetén adatot szolgáltatni a Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerébe a már befejezett (és nem elkezdett) képzésekről. Ráadásul, ha a képző csak belső képzéseket folytat, akkor a bejelentési kötelezettsége (intézményi) díjmentes.
Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdésének időpontját, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik.

Kivételek: munkavédelem egyházi képzések és társai – belső képzések esetén
A belső képzésre vonatkozó elég nehézkes definíciórendszer kettévált, a kifejezetten belső képzésekre vonatkozó módosításokat nem ebben a jogszabályváltozásban kapjuk meg, viszont sokkal emészthetőbb így, hogy a jogalkotó lemetszette a belső képzés fogalomrendszeréről a kivételeket, ami a munkavédelmi törvény egészére vonatkozik immáron nem csak egy-egy paragrafusra. Ez így nagyon jó lett, tiszta, érthető kommunikáció, a munkavédelmi és a tűzvédelmi törvény alá tartozó képzések, nem bejelentéskötelesek január 1-től. Kivételt képeznek a jövőben az egyházhoz kapcsolt képzések is, nagy bánatunkra a jegyesoktatás mégsem lesz bejelentésköteles képzési tevékenység emiatt 🙂
A munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre e törvényt nem kell alkalmazni. Nem kell e törvényt alkalmazni az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben szervezett oktatásra, képzésre.

Adatnyilvántartás 
Nagyon-nagyon örülünk annak, hogy kevesebb adatot kell majd nyilvántartani a képzéshez kapcsolódóan (és kevesebbet is kell szolgáltatni, de azt a következő pontban). A módosított 21-es paragrafusnak megfelelően nincs többé TB azonosító, adóazonosító, lakcím adatok, telefonszám, nemek nyilvántartása és amire talán kevesen figyeltetek fel idáig, hogy törlésre került az állampolgársággal kapcsolatos adatok nyilvántartásának a kötelezettsége is. Ez a gyakorlatban megkönnyíti (lehetővé teszi) a külföldi munkavállalók képzéseinek adminisztrációját. Képzőként ez egy teljesen vállalható adathalmazt jelent az eddigiekhez képest, 4T adatok, email cím, új elemként a legmagasabb iskolai végzettség és az oktatási azonosító (utóbbit ugye nem nekünk kell begyűjteni).
A felnőttképző kezeli: a) a képzésben részt vevő személy aa) természetes személyazonosító adatait és – az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben – oktatási azonosító számát, ab) elektronikus levelezési címét és ac) legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát.

Adatszolgáltatás 
A csökkentett nyilvántartási adatkört természetesen lekezeli a nyilvántartás alapján szolgáltatott adatok köre is, például az adószámot nem kell szolgáltatni, hiszen nem is kell nyilvántartani ezentúl. Változás még, hogy a bejelentés és az engedély alapján folytatott képzési tevékenység adatszolgáltatási kötelezettsége immáron nem különbözik egymástól, így ebben már biztosan nem fogunk hibázni. Nem lehet majd letiltani a 4T adatok, valamint az email cím továbbítását, ami szerintünk teljesen vállalható és logikus is, hiszen azzal, hogy nincs TB és nincs adóazonosító, ha a 4T adatok sem lennének akkor nem lehetne beazonosítani a résztvevőt egyáltalán.
A felnőttképző a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára, b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére, c) a képzési díjra és annak költségviselőjére vonatkozó adatot szolgáltat…

Ha részletesebben is érdekelnek a törvény változásai, gyere el az előadásunkra 20-án ahol mélyebben elemezzük a változásokat és azok várható hatásait.