Bejegyzés

MI LESZ VELED, FELNŐTTKÉPZŐ?

Az elmúlt hetekben sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy jelentős átalakítás előtt áll a hazai szakképzés és felnőttképzés rendszere. Az egyelőre még törvényi és rendeleti háttér nélküli kormányzati akarat kezd körvonalazódni, a szakmai alapkompetenciák fejlesztését ezentúl állami – vagy egyházi – fenntartású szakképző intézmények végeznék, míg az ezekre épülő, vagy speciális szaktudást igénylő területek képzése megmaradna a piaci szereplőknek.

New-Storm-Trooper-banner
Ami talán a legfontosabb, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben és a felnőttképzésben történő szakmai képzések céljaikban, szerkezetükben és tartalmukban a jövőben alapvetően eltérhetnek, és elkülönülhetnek egymástól. Az iskolai rendszerű szakképzésben – és csak abban, de beleértve az esti és levelező tagozaton folyó képzést is – pusztán csak az alapszakmákat lehet majd elsajátítani, amelyek száma várhatóan 170-180 körül alakul.

Az alapszakmák egy széles körű szakmai alapot biztosítanak az adott szakterületen, de egy-egy speciálisabb szakterületen történő munkavállaláshoz várhatóan további szakmai képzésre lehet – és nyilván lesz is – szükség, melyet pedig csak a felnőttképzés szervezeti keretében lehet majd elvégezni. Ezek képzési ideje rugalmasan igazodhat a szükségletekhez, ami alatt itt az ismeretek elsajátításához szükséges időtartamot kell érteni. Várhatóan ennek fő indikátora a független vizsgaközpontokban történő tudásmérésen elért eredmény lehet, ahol a munkakörhöz szükséges teljesítményképes tudás mérése objektív, pedagógiai mérésmetodikailag kidolgozott és validált módon zajlik. Az így megszerzett szakmai végzettségek is lehetnek majd államilag elismertek, de lehet olyan is, amelyet esetleg csak egy-egy ágazat, vagy csak egy-egy vállalat ismer el. Ez utóbbiak természetszerűleg a rövidebb képzési idejű, szűkebb szakmai területre koncentráló, esetleg egyetlen technológiához kapcsolódó – betanító jellegű – képzések, melyek ismeretanyaga egy technológiai fejlesztés esetén gyorsan elévülhet.

Ami a felnőttképző intézmények szempontjából fontos, hogy e képzések fajtáinak száma nem lesz behatárolva, a gazdaság valós igényei alapján folyamatosan bővülhet és várhatóan a szabályozási környezet is rugalmasabb lesz. A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások számára így is jelentős terület marad a képzési palettán, így az innovatív, a gazdaság igényeire figyelő, minőségi képzést nyújtó vállalkozások részére folyamatosan biztosítottnak tűnik a felnőttképzési piac a jövőben is. A piaci verseny szerepét erősítheti a független vizsgaközpontok megjelenése, ami a képzések minősége szempontjából kedvező lehet, hiszen a jó vizsgaeredményességet produkáló intézmények hírneve erősödhet.

A változások végrehajtásához természetesen időre van szükség, – ugyan már most több képző hirdetési anyagaiban is azt láthatjuk, hogy 2020. január 1-től már nem lehet indítani OKJ-s képzéseket – a legvalószínűbb ütemezés szerint 2020 szeptemberében várható az iskolai rendszerű képzésben az új alapszakképesítésekre a beiskolázás, és talán a felnőttképzésben is ebben az időpontban történhet a váltás. Ezen felül még legalább két év kifutás valószínűsíthető, vagyis várhatóan a jövő év augusztusában elinduló OKJ-s képzések szakmai vizsgáit 2022. év augusztus végéig kell befejezni a jelenlegi jogszabályok alapján. A pályázati források alapján megvalósított képzések halmazára várhatóan ugyanúgy kitér majd a jogalkotó, mint annak idején az akkreditáció – engedély jogszabályváltáskor.

Az is elképzelhető, hogy nem lesz önálló felnőttképzési törvény, a felnőttképzésben történő szakmai képzések szabályozására irányuló követelményeket a szakképzési törvény fogja tartalmazni, a nem szakmai képzésekre pedig az általános szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírások lesznek érvényesek, miként az most is így van a törvény hatályán kívül történő képzések esetében.

Nem elhanyagolható, de még teljesen nyitott kérdés a képzések támogatása. Ezzel kapcsolatban csak annyit lehet biztosan tudni, hogy továbbra is lesznek támogatások a felnőttképzés területén.

A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak tehát egy megújuló jogszabályi környezetre, várhatóan fokozódó piaci versenyre és a képzések minőségének előtérbe kerülésére kell felkészülniük. Ez a képzőktől is egyfajta módszertani és tartalmi megújulást vár el, kihasználva a várhatóan rugalmasabb jogi környezet által biztosított hatékonyságnövelő lehetőségeket.

educert logo minoseget szolgaltatunk