Bejegyzés

KONTAKTMENTES KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS

Kedves Partnerünk!

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedések – az oktatási-nevelési, egészségügyi és kulturális intézményeken kívül – jelenleg nem korlátozzák a napi munkavégzést, nem mentesítenek a jogszabályi előírások szerinti kötelezettségeink elvégzése alól, így a külső értékelések kétévenkénti megvalósítása alól sem.

Ennek megfelelőlen külső értékelés szolgáltatásunk továbbra is elérhető, azonban a kialakult helyzetre való tekintettel, mindannyiunk egészsége és biztonsága érdekében elérhetővé tettük azt kontaktmentes, online formában is.

A külső értékelés jelentős része dokumentumelemzés, melyet a távolból is el tudunk végezni, amennyiben együttműködtök velünk és megkülditek részünkre az alábbiakban részletezett információkat és dokumentumokat. A megküldött anyagok vizsgálatáról jegyzőkönyvet állítunk ki, melyet megküldünk részetekre, majd telefonos/online konzultáció keretében részletesen ismertetünk, át is beszélünk. A dokumentumelemzés és egyeztetés eredményeként tudjuk kiállítani a külső értékelés megvalósításáról szóló igazolást.

A külső értékeléshez szükséges adatok (amennyiben hozzájárultok):

  • FIR belépéshez felhasználónév és jelszó
  • OSAP belépéshez felhasználónév és jelszó

A külső értékeléshez szükséges, megküldendő dokumentumok 3 csoportra bonthatóak, melyről részletes listát küldünk:

  • intézményre vonatkozó dokumentumok,
  • lebonyolított képzéshez kapcsolódó dokumentumok – 1 db, mintavétel alapján kiválasztott képzésre vonatkozóan,
  • minőségirányításhoz kapcsolódó dokumentumok.

A fenti dokumentumokból minden esetben az egységes képzési dokumentációban megtalálható, kitöltött, aláírt példányokat szíveskedjetek szkennelve megküldeni, ne az előkészített word/excel sablonokat.

Ha valamelyik dokumentum nem áll rendelkezésetekre, mert nem használjátok/nem készült el/nem került kitöltésre, azt jelezzétek; illetve a fentieken túl természetesen további, az egységes dokumentáció részét képező dokumentumokat is küldhettek (pl. jelentkezési lap, modulzáró igazolás), hogy az értékelés teljesebb körű legyen.

A konzultáció megtartására a google hangouts meet alkalmazást javasoljuk, de nyitottak vagyunk más alkalmazások használatára is (teams, zoom, stb.), ez egyedileg egyeztetjük. Kérünk benneteket, hogy az online konzultáció idejére szkennelési lehetőséget biztosítsatok, hogy az esetlegesen felmerülő plusz dokumentumokat is megvizsgálhassuk az értékelés ideje alatt.

Az értékelés megtörténtéről ideiglenes (elektronikus – Qr kóddal ellátott) értékelői véleményt küldünk, ami addig érvényes, amíg postán megkapjátok az eredeti aláírtat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel postai szolgáltatásunk kéthetente egy alkalomra korlátozódik, kérjük vegyétek ezt figyelembe.

Reméljük, hogy a helyzet mielőbb rendeződik és hamarosan ismét személyesen is találkozhatunk.

educert logo minoseget szolgaltatunk

KORONAVÍRUS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS – 2020. 03. 17.

Amit eddig tudunk – koronavírus és felnőttképzés 2020. 03. 17.

Az elmúlt napokban erőset fordult a világ, ami a kifejezetten kontaktórákra kötelezett képzőknél nagyfokú működési és etikai bizonytalanságot váltott ki. Szabad képezni egyáltalán, és ha szabad, akkor milyen etikai, erkölcsi (és higiéniai) normáknak kell megfelelni. A napokban várhatóak további intézkedések melyek vélhetően már a felnőttképzőkre is kiterjednek, de addig nézzük meg mi az, amit eddig tudunk:

  • A 45/2020-as humánjárvány megelőzéséről szóló kormányrendelet nem tér ki a felnőttképzési tevékenységre, csak közvetve érezteti a hatását azoknál a képzőknél, akik a „bezárt” szakképző centrumok területén tartották a képzéseik egy részét,
  • A megyei kormányhivatalok eddigi tájékoztatóinak többsége előírja a támogatott képzéseinek lefolytatását mindaddig, amíg ellenkező rendelkezés nem érkezik,
  • Az IKER programok esetében az NSZFH a képzések megtartását kéri, de elfogadja, ha ezek a képzések nem indulnak el, csak be kell jelenteni.
  • Az OKJ-s vizsgák szervezése sincs megtiltva, jelenleg is folynak a vizsgák.
  • Akik a „régi” törvény hatálya alatt képeznek, nem válthatnak jogszerűen távoktatásra, kivéve ha a képzési program (például D képzési kör, vagy egyes A képzési körös OKJ-s képzések esetén) engedi ezt a lehetőséget.

Napi szinten rengeteg kérdést kapunk arra vonatkozóan, hogyan lehet távoktatásban, helyszíni jelenlét nélkül megoldani a képzések dokumentálását és ebben a legjobb tudásunk szerint próbálunk is segíteni, de tudomásul kell venni, hogy az OKJ-s képzések távoktatási tilalmát nem oldja fel (egyelőre) a koronavírus körül kialakult helyzet. Várhatóan a következő pár napban újabb, a fentieket felülíró intézkedések születnek, amelyek kezelik a most felmerült kérdéseket, de képzői és résztvevői oldalról a legfőbb érdek most szerintünk az, hogy senkit se érjen hátrány a későbbiekben azért, mert most valamilyen módon próbálta kezelni ezt a helyzetet és legyen lehetőség bepótolni a most elmaradt órákat, vizsgákat.

A mi véleményünk az, hogy most elsődleges és minden mást felülír a vírus terjedésének lassítása, ezért bármilyen fájdalmas is, minden képzőt arra kérünk, hogy a kontaktórás képzéseit függessze fel, legalább pár napig, amíg jogalkotói színtéren is megjelennek a képzőkre vonatkozó előírások, beleértve a nem helyszíni képzési tevékenység szabályozását. Tudjuk, hogy távoktatás nem megoldás a jogkövetésre, mint ahogy azt is tudjuk, hogy megoldás a kontaktórák elkerülésére, ebben a kérdéskörben mi nem foglalunk állást, mindenki döntse el a saját normái szerint. Talán a legjobb megoldás a képzéseink átütemezése mindaddig, amíg a jogalkotó konkrét direktívákat nem határoz meg arra vonatkozóan, mit tehetünk. Figyelmetekbe ajánljuk az Innovatív Képzéstámogató Központ weboldalát, (ikk.hu) ahol naprakész tájékoztató anyagokat találhattok a felnőttképzési területre vonatkozóan.

Végezetül ne felejtsük el, hogy mindannyiunk fegyelmezett és kontaktmentes hozzáállása kell ahhoz, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson ez az állapot, ez most mindannyiunk elsődleges érdeke.

Mi abban tudunk segíteni, hogy tevékenységünket (köztük a külső értékelést is) mi is felvisszük az online térbe és a héten már elérhető a kontaktmentes tanácsadási és külső értékelési szolgáltatásunk.

educert logo minoseget szolgaltatunk

FELNŐTTKÉPZÉS 2020 – AZ ÚJ REMÉNY

FELNŐTTKÉPZÉS 2020 – AZ ÚJ REMÉNY WORKSHOP

A workshop témája a Felnőttképzési törvény és a várva várt kormányrendelet-tervezet eddig ismert részletei szerinti jövőbeli – 2020 második félévében indítható –  működés sajátosságai, kifejezetten a gyakorlati, képzési adminisztrációs oldalról közelítve.

Kinek szól a workshopunk?

  • A jövőben engedélyt szerezni kívánó intézmények képviselőit, munkatársait várjuk.
  • A workshop nem alapozó rendezvény, olyan résztvevőket várunk, akiknek a felnőttképzési jogszabályi környezet már nem ismeretlen.

Mit adunk a workshopon?

  • A workshopon eélsősorban a 2020. 09. 01-től indítható képzések adminisztratív kötelezettségeiről lesz szó, nem pedig a jelenlegi rendszerről. 
  • Végigvesszük a Felnőttképzési törvény és a kormányrendelet felnőttképzőkre vonatkozó részeit.
  • Megismerjük a bejelentés és az engedély követelményrendszerét és a különbségeket.
  • Megismerjük a működéshez szükséges képzési adminisztráció jövőbeli elemeit, különös figyelemmel a változásokra.
  • Áttekintjük a jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeket.
  • Megvizsgáljuk milyen minőségirányítási kötelezettségeink lesznek a jövőben.

Mire ne számíts?

  • Nem azzal fogunk foglalkozni, hogyan kellene a megjelent, vagy tervezett jogszabályokon változtatni, hanem hogy mit jelent ez ránk nézve és milyen változásokat hoz várhatóan a tervezett szabályozás.
  • Elsősorban a szakképzésről és a támogatott képzésekről lesz szó, tehát az engedélyezett képzési tevékenység lebonyolításának megvitatásán lesz a fókusz, kérjük ezt vegyétek figyelembe.
  • Nem foglalkozunk a szakképzési intézményrendszerrel, duális szakképzéssel, valamint a szakképzés finanszírozási oldalával.
  • A workshop napján rendelkezésre álló információk alapján még számos felmerülő kérdésben csak következtetni tudunk, így előfordulhat, hogy a tervezetek és a rénylegesen megjelent szabályozási elemek között eltérés lesz. Fenntartjuk a jogot, hogy ha kormányrendelet nem jelenik meg a workshop időpontjáig, akkor módosítsuk az időpontot.

A nagy érdeklődés miatt jelentkezést szóbeli, vagy e-mailen történt egyeztetés után is csak az alábbi elektronikus űrlap beérkezésével tudunk elfogadni kérjük ezt vegyétek figyelembe.

BUDAPESTI helyszín: 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 39. (Bejárat a Tűzoltó utca felől a SPAR melletti átriumon keresztül)

NYÍREGYHÁZI helyszín: Nyíregyháza, Országzászló tér 8.

Időtartam: 10.00 – 13.30 (Érkezés és regisztráció fél órával a kezdés előtt, kávéval, aprósüteményekkel és pogácsával várunk benneteket.)

Részvételi díj: 11.900 Ft. (Rendezvényünket partnercégünkkel közösen szervezzük, áraink bruttó árak.)

Időpontok és jelentkezés: 

 

 

 

Fenntartjuk a jogot, hogy 10 fő alatti jelentkezés esetén módosítsunk az időpontokon. Adataitokat kizárólag kapcsolattartási és számlázási célból kérjük, harmadik félnek nem adjuk ki. Adatkezelési szabályzatunkat részletesen itt olvashatod el: 

educert logo minoseget szolgaltatunk

 

FELNŐTTKÉPZÉS 2020 – A KÖR BEZÁRUL WORKSHOP

FELNŐTTKÉPZÉS 2020 – A KÖR BEZÁRUL WORKSHOP

November 19-én és 21-én kiscsoportos törvényelemző workshopot tartunk, a jelentkezéseket EDC-s partnereinknek kedden (11. 05.) 8 órakor, mindenki másnak 10 órakor nyitjuk meg weblapunkon.
A workshop témája a Szakképzési és a Felnőttképzési törvény tervezetének felnőttképzőkre vonatkozó hatásának elemzése és az ebből fakadó jövőbeli feladatok feltérképezése.

Kinek szól a workshopunk?

  • Kifejezetten az engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmények képviselőit, munkatársait várjuk.
  • A workshop nem alapozó rendezvény, olyan résztvevőket várunk, akiknek a felnőttképzési jogszabályi környezet már nem ismeretlen.

Mit adunk a workshopon?

  • Végigvesszük a Szakképzési és a Felnőttképzési törvénytervezet és az addig esetlegesen tervezetként megjelenő kormány, vagy miniszteri rendeletek felnőttképzőkre vonatkozó részeit.
  • Végiggondoljuk milyen hatásai lehetnek a tervezetnek a jövőre nézve, megnézzük a jelenlegi szabályozásból mi az, ami várhatóan megmarad és mi az, ami biztosan változni fog.
  • Gyakorlatorientáltan közelítjük meg a jogszabályváltozások leendő hatásait a képző intézmény oldaláról.
  • Megfogalmazzuk azokat a kérdéseket, amikre oda kell figyelnünk a későbbiekben.

Mire ne számíts?

  • Nem azzal fogunk foglalkozni, hogyan kellene a megjelent, vagy tervezett jogszabályokon változtatni, hanem hogy mit jelent ez ránk nézve és milyen változásokat hoz várhatóan a tervezett szabályozás.
  • Az eltűnt OKJ-s képzéseket nem hozzuk vissza, az egyéni életutakon sem tudunk segíteni, de beszélünk a lehetséges jövőbeli alternatívákról.
  • Nem foglalkozunk a szakképzési intézményrendszerrel, duális szakképzéssel, valamint a szakképzés finanszírozási oldalával.
  • A workshop napján rendelkezésre álló információk alapján még számos felmerülő kérdésben csak következtetni tudunk, így előfordulhat, hogy a tervezetek és a megjelent szabályozási elemek között eltérés lesz.

A nagy érdeklődés miatt jelentkezést szóbeli, vagy e-mailen történt egyeztetés után is csak az alábbi elektronikus űrlap beérkezésével tudunk elfogadni kérjük ezt vegyétek figyelembe.

Érkezés és regisztráció fél órával a kezdés előtt, kávéval, aprósüteményekkel és pogácsával várunk benneteket.

Helyszín: 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 39. (Bejárat a Tűzoltó utca felől a SPAR melletti átriumon keresztül)

Részvételi díj: 7874 Ft. + Áfa

Időpontok és jelentkezés: 

Fenntartjuk a jogot, hogy 10 fő alatti jelentkezés esetén módosítsunk az időpontokon. Adataitokat kizárólag kapcsolattartási és számlázási célból kérjük, harmadik félnek nem adjuk ki. Adatkezelési szabályzatunkat részletesen itt olvashatod el: 

educert logo minoseget szolgaltatunk

 

A VÁLTOZÁS ÉVE: OKJ-S KÉPZÉSEK 2020-BAN

 

BG5

A szakképzésben és felnőttképzésben bekövetkező változásokról megjelent az első hivatalos információ, az OKJ-rendelet módosításáról szóló 229/2019. (IX.30) Korm. rendelet. Ebből megtudhattuk, melyik az a 174 db. OKJ-s szakképesítés, valamint 22. db kulturális és művészeti szakképesítés amelyeket a jövőben csakis az iskolai rendszerű szakképzésben, nappali és esti tagozatos munkarendben lehet megszerezni. A 2020. szeptember 1-én hatályba lépő jogszabály 73 db. részszakképesítést is megjelől, melyeket a felnőttképzésben lehet majd oktatni.

Ami talán a jelenleg felnőttképzési engedéllyel rendelkező intézmények számára legfontosabb, hogy a jelenlegi OKJ-ban található, felnőttképzésben oktatható szakképesítések megszerzésére irányuló képzéseiket 2020. december 31-ig elindíthatják, ha az adott szakképesítésre kiterjed az engedélyük.

Nem valószínű, hogy nagyot téved, aki arra gondol, hogy ebben az évben még sokan fognak engedélyt kérni OKJ-s szakképesítésekre, arra gondolva, hogy 2020-ban talán sikerül még képzéseket indítani azokban a szakmákban. A 2020-ban induló OKJ-s képzések komplex szakmai vizsgáit 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Mivel ezeket a vizsgákat a jelenleg hatályos szakmai és vizsgakövetelmények szerint kell lebonyolítani, vélelmezhető, hogy a jelenleg, illetve ez év december 31-én vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező intézmények lehetnek a vizsgaszervezők is. De a vizsgaszervezésre vonatkozó rendelkezés még nem jelent meg, ezt a kérdést valószínűleg az új rendszerű vizsgaközpontokról szóló jogszabályok fogják rendezni, azonban a vizsgaközpontok felállásáig még minden bizonnyal a jelenlegi vizsgaszervezők fogják a komplex vizsgákat lebonyolítani.

Ami a 2020. december 31. utáni időszakot illeti, egyrészt a 73 db részszakképesítés felnőttképzésben történő oktatása, másrészt a konkrét munkaerőpiaci igényre megjelenő szakmai tartalmak, illetve megrendelésre szervezett szakmai képzések (pédául a betanító jellegű-, illetve szakmai továbbképzések) jelenthetik a biztos szakmai felnőttképzési piacot, amit a folyamatos technológiai fejlődés garantál.

Mi azt prognosztizáljuk, hogy a jövő év végéig extrém módon erősödik a  felnőttképzésben (a jelenlég érvényes szabályozás szerint) hirdetett OKJ-s szakmák iránt az érdeklődés, akár többszörösére is megemelkedhet a megszerzett szakmai bizonyítványok száma, de minden képzőnek alaposan végig kell gondolnia, hogy milyen szakmai ismeretek átadásában igazán jó, mert a nyitottabb piaci jelenlét, az erőteljesebb állami képzési stuktúra mellett véleményünk szerint egyre inkább a különböző szakterületek és specializációk irányába tolja el a szakmai ismeretek oktatását.

educert logo minoseget szolgaltatunk

Megszűnik a FIR, nem lehet engedélyre kérelmet beadni szeptember 11-től 23-ig!

Megszűnik a FIR (de lesz helyette másik ;), nem lehet engedélyre kérelmet beadni szeptember 11-től 23-ig!

A kormányhivatal új nyilvántartási rendszert vezet be melyben összevonja az eddigi felületeket. Az átállás körülbelül másfél hetet vesz igénybe, de ami a legfontosabb addig engedély iránti kérelmet sem lehet benyújtani. Mindenki figyeljen oda, hogy ha sürgősen szeretné képzési programját engedélyeztetni, azt szeptember 11-ig meg kell tennie, utána már csak szeptember 23. után lesz erre lehetőség. Az új rendszer használatáról szeptember 26-án workshopot tartunk, melynek részleteivel hamarosan jelentkezünk.

VaderLeiaFlowersA Kormányhivatal levele a képzőknek:

Tisztelt Intézmény vezető Asszony/Úr!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal 2019. szeptember 13-tól (péntek), 2019. szeptember 22-ig (vasárnap) informatikai fejlesztési-karbantartási munkálatokat végez a felnőttképzés informatikai rendszereiben, ennek következtében ezen időszak alatt az alábbi online felületek nem lesznek elérhetőek:
– FIR – Felnőttképzési Információs Rendszer (https://finy2-2015.munka.hu/)
– Felnőttképzési Engedélyezés (https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/)
– PREFER rendszer (https://prefer.munka.hu/)
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a fejlesztési munkálatok elvégzését követően az online felületek egyetlen domain címen, a https://engedely.mer.gov.hu/ oldalon kerülnek összevonásra, a PREFER rendszer megszűnik.
Az oldal 2019. szeptember 23-án hétfőn aktiválódik, amelybe – az engedélyezés során megadott – e-mail címére küldött új jelszóval tud bejelentkezni 2019. szeptember 23-tól.
A rendszer aktiválódásával egyidejűleg megküldjük Önöknek a korábbi felületek tematikájára épült új felület felhasználói kézikönyvét. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a munkálatok alatt felnőttképzési engedély iránti kérelmet nem tud előterjeszteni.
Figyelembe véve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv.( 60 nap), valamint a felnőttképzési ágazati jogszabályok (8, 15 nap) ügyintézési határidejére kérem, hogy az engedély iránti kérelmét legkésőbb 2019. szeptember 11-ig terjessze elő. Tájékoztatjuk továbbá Önöket, hogy a fejlesztési-karbantartási munkálatok miatti szükségszerű rendszerleállás következtében a felnőttképzési intézményeket semmilyen hátrány nem érheti.
Adatszolgáltatási kötelezettségüket (pl.: Fktv. 15. §), az új rendszer aktiválást követő 10 napon belül, azaz 2019. október 3-ig szükséges teljesíteni, az ezt követő adatszolgáltatás elmaradása jogkövetkezményt von maga után.
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!
Üdvözlettel: Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

educert logo minoseget szolgaltatunk

IDEÁLIS VILÁG – MILYEN TERÜLETEKEN KELLENE SZABÁLYOZNI A FELNŐTTKÉPZÉST?

A felnőttképzés önálló jogi szabályozására 2001-től tekinthetünk. Jelen cikkünkben csupán a szakmai jellegű felnőttképzéssel kívánunk foglalkozni, hiszen a nem szakmai képzések lényegében már most is végezhetőek a felnőttképzési törvény hatályán kívül, az általános fogyasztásvédelemről szóló jogszabályok alapján.

Tehát: nyilvántartás, akkreditáció, engedélyezés, ezek voltak ez idáig a kulcsszavak. És ugye az ÁFA, illetve az ÁFA- mentesség. Ez utóbbi miatt a szakmai tartalom kicsit talán háttérbe szorult, a formai követelményeknek történő megfelelés vette át a főszerepet. Ezt a tendenciát csak erősítette, hogy a hatósági ellenőrzés eleinte kizárólag csak a dokumentumelemzésre szorítkozott, később belépett az óralátogatás is, de jogi következmények nélkül. Szerencsére, ugyanis pedagógiai módszerek eredményességét nem lehet jogszabály alapján megítélni. További érdekesség, hogy a minőségbiztosítási rendszer kötelező elemeit jogszabály határozza meg, tudomásunk szerint a világon egyedülálló módon. Sajnos sok esetben ez is csak a formai követelményeknek történő megfelelési kényszert erősítette.

No, de akkor milyen módon kellene szabályozni a felnőttképzési tevékenységet? Teljesen szabályozatlanul hagyni ugyanis nagy kockázat lenne egy ilyen, évente több százezres létszámot érintő, és a gazdaság szempontjából is fontos területet. A felnőttképzési tevékenység parttalanná válhatna, túl nagy teret engedne a felelőtlen konjuktúra-lovagoknak is.

A szakképzés és felnőttképzés újraszabályozásának eddig tudott elemei között (lásd előző cikkeink) szerepel a független vizsgaközpontok működtetése, mint a szakmai relevanciával bíró képzések kimeneti szabályozási pontjai. Ez tulajdonképpen a (képzőtől) független vizsgabizottságok működtetésének továbbfejlesztése, amikor a vizsgáztatás már nem csupán a vizsgáztatók személyében, hanem helyszínét tekintve is különválik a képző intézménytől. Ezen nem lehet fogást találni, ebben benne van az „X faktor”, ennek jónak kell lennie, hacsak meg nem „hekkelik” valahogyan. De nem lenne jó üzenet, ha egy teljesen szabályozatlan képzési piacról a vizsgaközpontba bekerülő vizsgázók jelentős hányadának sikertelen lenne a vizsgája. Ez senkinek sem lenne jó, a piac egyszer majd talán képes lenne az önszabályozásra, de addig drága árat kellene ezért fizetni, a résztvevőnek anyagi, a szakpolitikának erkölcsi, az országnak pedig gazdasági értelemben.

Megítélésünk szerint a szabályozásnak a minőséget kell szolgálnia, ami – a legszükségesebb formai követelmények megőrzése mellett – a tartalmi követelményeknek történő megfelelés előtérbe helyezésével érhető el.

Nézzük meg, mik lehetnek a „legszükségesebb” formai követelmények:darth1

  • nyilvántartás a képzésben résztvevőkről
  • nyilvántartás a képzésben oktatókról
  • szerződés a résztvevő és a képző intézmény között
  • tervdokumentáció a képzés folyamatáról és tartalmáról (képzési program, de inkább tematika/tanmenet részletezettebb óraszámokkal és tartalommal, módszerekkel)
  • dokumentáció a képzés előrehaladásáról (haladási napló)
  • dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről, azok eredményeiről
  • intézményi minőségbiztosítási rendszer (az intézményi főfolyamatok meghatározása és szabályozása, kiszolgáló folyamatok azonosítása, éves önértékelés)

Az engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmények tulajdonképpen ezekkel mind rendelkeznek, azokat leginkább csak egyszerűsíteni, és az eddigieknél jobban az intézményre adaptálni kellene.

Egyetlen dokumentum, ami sok esetben részletesebb kellene, hogy legyen, ez pedig a tanmenet jellegű „képzési program”, azaz a tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása. A jelenleg alkalmazott képzési programok tananyagra irányuló kidolgozottságuk miatt ugyanis sok esetben nem alkalmasak a szakmai (tartalmi) értékelésre. Formálisak, OKJ-s képzéseknél az szvk-k és a modulrendelet, illetve a kerettantervek egyszerű másolatai, ami teljesen szükségtelen. És itt érkeztünk el az értékeléshez. Jelenleg is létezik a külső értékelés rendszere, ami hasznos, de a formális követelmények ezt is elvitték az értékelés irányából az „előzetes belső ellenőrzés” irányába, így próbálva meg kifogni a szelet a hatósági ellenőrzés vitorlájából J

Kicsit tekintsük át a külső értékelés eredeti jelentését, csupán érdekességképpen jelezzük, hogy a kereső az első 12 helyen a felnőttképzésben szükséges külső értékelést hozza. Vagyis népszerű.

Külső értékelés (az oktatásban): „a külső értékelés célja lehet a rendszer, az intézmény állapotának feltárása; minősítése; de tulajdonképpen a belső fejlesztés támogatása is. A külső értékelés kiterjedhet a szervezet egész tevékenységére, egyes részterületekre (pl. gazdálkodás, törvényesség, szakmai munka), de a szervezet egyes tagjai munkájának értékelése az intézmény belső feladata.” (Cseh Györgyi (2011) Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet)

Fenti definíció köznevelési intézményre irányul, ebből a profitorientált felnőttképző intézmények esetében a félkövér betűkkel kiemelt részek lehetnek relevánsak. Nézzük össze ezeket: a rendszer minősítése, a belső fejlesztés támogatása, törvényesség, szakmai munka!

És most érkeztünk el oda, hogy miért is kellene a „tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása”, valamint a haladási napló, és a dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről. Mert az értékelésnél – szemben egy ellenőrzéssel – nem csupán ezek megléte a lényeges, hanem ezek tartalma. Ha ugyanis a napló szerint, a tanmenet alapján megvalósított képzés folyamatközi (formatív) méréseinek eredményei összecsengenek a vizsgaközpontban mért szummatív mérések eredményeivel, tulajdonképpen minden rendben (feltételezve, hogy ezek az eredmények jók). Így a belső fejlesztéseknek nem a helyesbítő intézkedések kidolgozására kell irányulnia, hanem a szó valódi jelentése alapján tűzhetőek ki fejlesztési célok. Ha viszont eltérés van valahol az előbbiekben felvázolt értékelési folyamatban, akkor következhet a hibakeresés, a szabályozott folyamatok átvizsgálása, a szisztematikus problémamegoldás, amiben egy felkészült külső értékelő cégnek ugyancsak segítséget kell tudnia nyújtani.

Összességében tehát azt mondhatjuk, egy rugalmasabb, élhetőbb formális szabályozás, egy szakmai-tartalmi követelményekre is kiterjedő külső értékelés garanciális eleme lehet a felnőttképzés minőségi javulásának.

educert logo minoseget szolgaltatunk

MI LESZ VELED, FELNŐTTKÉPZŐ?

Az elmúlt hetekben sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy jelentős átalakítás előtt áll a hazai szakképzés és felnőttképzés rendszere. Az egyelőre még törvényi és rendeleti háttér nélküli kormányzati akarat kezd körvonalazódni, a szakmai alapkompetenciák fejlesztését ezentúl állami – vagy egyházi – fenntartású szakképző intézmények végeznék, míg az ezekre épülő, vagy speciális szaktudást igénylő területek képzése megmaradna a piaci szereplőknek.

New-Storm-Trooper-banner
Ami talán a legfontosabb, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben és a felnőttképzésben történő szakmai képzések céljaikban, szerkezetükben és tartalmukban a jövőben alapvetően eltérhetnek, és elkülönülhetnek egymástól. Az iskolai rendszerű szakképzésben – és csak abban, de beleértve az esti és levelező tagozaton folyó képzést is – pusztán csak az alapszakmákat lehet majd elsajátítani, amelyek száma várhatóan 170-180 körül alakul.

Az alapszakmák egy széles körű szakmai alapot biztosítanak az adott szakterületen, de egy-egy speciálisabb szakterületen történő munkavállaláshoz várhatóan további szakmai képzésre lehet – és nyilván lesz is – szükség, melyet pedig csak a felnőttképzés szervezeti keretében lehet majd elvégezni. Ezek képzési ideje rugalmasan igazodhat a szükségletekhez, ami alatt itt az ismeretek elsajátításához szükséges időtartamot kell érteni. Várhatóan ennek fő indikátora a független vizsgaközpontokban történő tudásmérésen elért eredmény lehet, ahol a munkakörhöz szükséges teljesítményképes tudás mérése objektív, pedagógiai mérésmetodikailag kidolgozott és validált módon zajlik. Az így megszerzett szakmai végzettségek is lehetnek majd államilag elismertek, de lehet olyan is, amelyet esetleg csak egy-egy ágazat, vagy csak egy-egy vállalat ismer el. Ez utóbbiak természetszerűleg a rövidebb képzési idejű, szűkebb szakmai területre koncentráló, esetleg egyetlen technológiához kapcsolódó – betanító jellegű – képzések, melyek ismeretanyaga egy technológiai fejlesztés esetén gyorsan elévülhet.

Ami a felnőttképző intézmények szempontjából fontos, hogy e képzések fajtáinak száma nem lesz behatárolva, a gazdaság valós igényei alapján folyamatosan bővülhet és várhatóan a szabályozási környezet is rugalmasabb lesz. A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások számára így is jelentős terület marad a képzési palettán, így az innovatív, a gazdaság igényeire figyelő, minőségi képzést nyújtó vállalkozások részére folyamatosan biztosítottnak tűnik a felnőttképzési piac a jövőben is. A piaci verseny szerepét erősítheti a független vizsgaközpontok megjelenése, ami a képzések minősége szempontjából kedvező lehet, hiszen a jó vizsgaeredményességet produkáló intézmények hírneve erősödhet.

A változások végrehajtásához természetesen időre van szükség, – ugyan már most több képző hirdetési anyagaiban is azt láthatjuk, hogy 2020. január 1-től már nem lehet indítani OKJ-s képzéseket – a legvalószínűbb ütemezés szerint 2020 szeptemberében várható az iskolai rendszerű képzésben az új alapszakképesítésekre a beiskolázás, és talán a felnőttképzésben is ebben az időpontban történhet a váltás. Ezen felül még legalább két év kifutás valószínűsíthető, vagyis várhatóan a jövő év augusztusában elinduló OKJ-s képzések szakmai vizsgáit 2022. év augusztus végéig kell befejezni a jelenlegi jogszabályok alapján. A pályázati források alapján megvalósított képzések halmazára várhatóan ugyanúgy kitér majd a jogalkotó, mint annak idején az akkreditáció – engedély jogszabályváltáskor.

Az is elképzelhető, hogy nem lesz önálló felnőttképzési törvény, a felnőttképzésben történő szakmai képzések szabályozására irányuló követelményeket a szakképzési törvény fogja tartalmazni, a nem szakmai képzésekre pedig az általános szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírások lesznek érvényesek, miként az most is így van a törvény hatályán kívül történő képzések esetében.

Nem elhanyagolható, de még teljesen nyitott kérdés a képzések támogatása. Ezzel kapcsolatban csak annyit lehet biztosan tudni, hogy továbbra is lesznek támogatások a felnőttképzés területén.

A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak tehát egy megújuló jogszabályi környezetre, várhatóan fokozódó piaci versenyre és a képzések minőségének előtérbe kerülésére kell felkészülniük. Ez a képzőktől is egyfajta módszertani és tartalmi megújulást vár el, kihasználva a várhatóan rugalmasabb jogi környezet által biztosított hatékonyságnövelő lehetőségeket.

educert logo minoseget szolgaltatunk