Bejegyzés

Megszűnik a FIR, nem lehet engedélyre kérelmet beadni szeptember 11-től 23-ig!

Megszűnik a FIR (de lesz helyette másik ;), nem lehet engedélyre kérelmet beadni szeptember 11-től 23-ig!

A kormányhivatal új nyilvántartási rendszert vezet be melyben összevonja az eddigi felületeket. Az átállás körülbelül másfél hetet vesz igénybe, de ami a legfontosabb addig engedély iránti kérelmet sem lehet benyújtani. Mindenki figyeljen oda, hogy ha sürgősen szeretné képzési programját engedélyeztetni, azt szeptember 11-ig meg kell tennie, utána már csak szeptember 23. után lesz erre lehetőség. Az új rendszer használatáról szeptember 26-án workshopot tartunk, melynek részleteivel hamarosan jelentkezünk.

VaderLeiaFlowersA Kormányhivatal levele a képzőknek:

Tisztelt Intézmény vezető Asszony/Úr!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal 2019. szeptember 13-tól (péntek), 2019. szeptember 22-ig (vasárnap) informatikai fejlesztési-karbantartási munkálatokat végez a felnőttképzés informatikai rendszereiben, ennek következtében ezen időszak alatt az alábbi online felületek nem lesznek elérhetőek:
– FIR – Felnőttképzési Információs Rendszer (https://finy2-2015.munka.hu/)
– Felnőttképzési Engedélyezés (https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/)
– PREFER rendszer (https://prefer.munka.hu/)
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a fejlesztési munkálatok elvégzését követően az online felületek egyetlen domain címen, a https://engedely.mer.gov.hu/ oldalon kerülnek összevonásra, a PREFER rendszer megszűnik.
Az oldal 2019. szeptember 23-án hétfőn aktiválódik, amelybe – az engedélyezés során megadott – e-mail címére küldött új jelszóval tud bejelentkezni 2019. szeptember 23-tól.
A rendszer aktiválódásával egyidejűleg megküldjük Önöknek a korábbi felületek tematikájára épült új felület felhasználói kézikönyvét. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a munkálatok alatt felnőttképzési engedély iránti kérelmet nem tud előterjeszteni.
Figyelembe véve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv.( 60 nap), valamint a felnőttképzési ágazati jogszabályok (8, 15 nap) ügyintézési határidejére kérem, hogy az engedély iránti kérelmét legkésőbb 2019. szeptember 11-ig terjessze elő. Tájékoztatjuk továbbá Önöket, hogy a fejlesztési-karbantartási munkálatok miatti szükségszerű rendszerleállás következtében a felnőttképzési intézményeket semmilyen hátrány nem érheti.
Adatszolgáltatási kötelezettségüket (pl.: Fktv. 15. §), az új rendszer aktiválást követő 10 napon belül, azaz 2019. október 3-ig szükséges teljesíteni, az ezt követő adatszolgáltatás elmaradása jogkövetkezményt von maga után.
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!
Üdvözlettel: Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

educert logo minoseget szolgaltatunk

IDEÁLIS VILÁG – MILYEN TERÜLETEKEN KELLENE SZABÁLYOZNI A FELNŐTTKÉPZÉST?

A felnőttképzés önálló jogi szabályozására 2001-től tekinthetünk. Jelen cikkünkben csupán a szakmai jellegű felnőttképzéssel kívánunk foglalkozni, hiszen a nem szakmai képzések lényegében már most is végezhetőek a felnőttképzési törvény hatályán kívül, az általános fogyasztásvédelemről szóló jogszabályok alapján.

Tehát: nyilvántartás, akkreditáció, engedélyezés, ezek voltak ez idáig a kulcsszavak. És ugye az ÁFA, illetve az ÁFA- mentesség. Ez utóbbi miatt a szakmai tartalom kicsit talán háttérbe szorult, a formai követelményeknek történő megfelelés vette át a főszerepet. Ezt a tendenciát csak erősítette, hogy a hatósági ellenőrzés eleinte kizárólag csak a dokumentumelemzésre szorítkozott, később belépett az óralátogatás is, de jogi következmények nélkül. Szerencsére, ugyanis pedagógiai módszerek eredményességét nem lehet jogszabály alapján megítélni. További érdekesség, hogy a minőségbiztosítási rendszer kötelező elemeit jogszabály határozza meg, tudomásunk szerint a világon egyedülálló módon. Sajnos sok esetben ez is csak a formai követelményeknek történő megfelelési kényszert erősítette.

No, de akkor milyen módon kellene szabályozni a felnőttképzési tevékenységet? Teljesen szabályozatlanul hagyni ugyanis nagy kockázat lenne egy ilyen, évente több százezres létszámot érintő, és a gazdaság szempontjából is fontos területet. A felnőttképzési tevékenység parttalanná válhatna, túl nagy teret engedne a felelőtlen konjuktúra-lovagoknak is.

A szakképzés és felnőttképzés újraszabályozásának eddig tudott elemei között (lásd előző cikkeink) szerepel a független vizsgaközpontok működtetése, mint a szakmai relevanciával bíró képzések kimeneti szabályozási pontjai. Ez tulajdonképpen a (képzőtől) független vizsgabizottságok működtetésének továbbfejlesztése, amikor a vizsgáztatás már nem csupán a vizsgáztatók személyében, hanem helyszínét tekintve is különválik a képző intézménytől. Ezen nem lehet fogást találni, ebben benne van az „X faktor”, ennek jónak kell lennie, hacsak meg nem „hekkelik” valahogyan. De nem lenne jó üzenet, ha egy teljesen szabályozatlan képzési piacról a vizsgaközpontba bekerülő vizsgázók jelentős hányadának sikertelen lenne a vizsgája. Ez senkinek sem lenne jó, a piac egyszer majd talán képes lenne az önszabályozásra, de addig drága árat kellene ezért fizetni, a résztvevőnek anyagi, a szakpolitikának erkölcsi, az országnak pedig gazdasági értelemben.

Megítélésünk szerint a szabályozásnak a minőséget kell szolgálnia, ami – a legszükségesebb formai követelmények megőrzése mellett – a tartalmi követelményeknek történő megfelelés előtérbe helyezésével érhető el.

Nézzük meg, mik lehetnek a „legszükségesebb” formai követelmények:darth1

  • nyilvántartás a képzésben résztvevőkről
  • nyilvántartás a képzésben oktatókról
  • szerződés a résztvevő és a képző intézmény között
  • tervdokumentáció a képzés folyamatáról és tartalmáról (képzési program, de inkább tematika/tanmenet részletezettebb óraszámokkal és tartalommal, módszerekkel)
  • dokumentáció a képzés előrehaladásáról (haladási napló)
  • dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről, azok eredményeiről
  • intézményi minőségbiztosítási rendszer (az intézményi főfolyamatok meghatározása és szabályozása, kiszolgáló folyamatok azonosítása, éves önértékelés)

Az engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmények tulajdonképpen ezekkel mind rendelkeznek, azokat leginkább csak egyszerűsíteni, és az eddigieknél jobban az intézményre adaptálni kellene.

Egyetlen dokumentum, ami sok esetben részletesebb kellene, hogy legyen, ez pedig a tanmenet jellegű „képzési program”, azaz a tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása. A jelenleg alkalmazott képzési programok tananyagra irányuló kidolgozottságuk miatt ugyanis sok esetben nem alkalmasak a szakmai (tartalmi) értékelésre. Formálisak, OKJ-s képzéseknél az szvk-k és a modulrendelet, illetve a kerettantervek egyszerű másolatai, ami teljesen szükségtelen. És itt érkeztünk el az értékeléshez. Jelenleg is létezik a külső értékelés rendszere, ami hasznos, de a formális követelmények ezt is elvitték az értékelés irányából az „előzetes belső ellenőrzés” irányába, így próbálva meg kifogni a szelet a hatósági ellenőrzés vitorlájából J

Kicsit tekintsük át a külső értékelés eredeti jelentését, csupán érdekességképpen jelezzük, hogy a kereső az első 12 helyen a felnőttképzésben szükséges külső értékelést hozza. Vagyis népszerű.

Külső értékelés (az oktatásban): „a külső értékelés célja lehet a rendszer, az intézmény állapotának feltárása; minősítése; de tulajdonképpen a belső fejlesztés támogatása is. A külső értékelés kiterjedhet a szervezet egész tevékenységére, egyes részterületekre (pl. gazdálkodás, törvényesség, szakmai munka), de a szervezet egyes tagjai munkájának értékelése az intézmény belső feladata.” (Cseh Györgyi (2011) Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet)

Fenti definíció köznevelési intézményre irányul, ebből a profitorientált felnőttképző intézmények esetében a félkövér betűkkel kiemelt részek lehetnek relevánsak. Nézzük össze ezeket: a rendszer minősítése, a belső fejlesztés támogatása, törvényesség, szakmai munka!

És most érkeztünk el oda, hogy miért is kellene a „tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása”, valamint a haladási napló, és a dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről. Mert az értékelésnél – szemben egy ellenőrzéssel – nem csupán ezek megléte a lényeges, hanem ezek tartalma. Ha ugyanis a napló szerint, a tanmenet alapján megvalósított képzés folyamatközi (formatív) méréseinek eredményei összecsengenek a vizsgaközpontban mért szummatív mérések eredményeivel, tulajdonképpen minden rendben (feltételezve, hogy ezek az eredmények jók). Így a belső fejlesztéseknek nem a helyesbítő intézkedések kidolgozására kell irányulnia, hanem a szó valódi jelentése alapján tűzhetőek ki fejlesztési célok. Ha viszont eltérés van valahol az előbbiekben felvázolt értékelési folyamatban, akkor következhet a hibakeresés, a szabályozott folyamatok átvizsgálása, a szisztematikus problémamegoldás, amiben egy felkészült külső értékelő cégnek ugyancsak segítséget kell tudnia nyújtani.

Összességében tehát azt mondhatjuk, egy rugalmasabb, élhetőbb formális szabályozás, egy szakmai-tartalmi követelményekre is kiterjedő külső értékelés garanciális eleme lehet a felnőttképzés minőségi javulásának.

educert logo minoseget szolgaltatunk

MI LESZ VELED, FELNŐTTKÉPZŐ?

Az elmúlt hetekben sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy jelentős átalakítás előtt áll a hazai szakképzés és felnőttképzés rendszere. Az egyelőre még törvényi és rendeleti háttér nélküli kormányzati akarat kezd körvonalazódni, a szakmai alapkompetenciák fejlesztését ezentúl állami – vagy egyházi – fenntartású szakképző intézmények végeznék, míg az ezekre épülő, vagy speciális szaktudást igénylő területek képzése megmaradna a piaci szereplőknek.

New-Storm-Trooper-banner
Ami talán a legfontosabb, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben és a felnőttképzésben történő szakmai képzések céljaikban, szerkezetükben és tartalmukban a jövőben alapvetően eltérhetnek, és elkülönülhetnek egymástól. Az iskolai rendszerű szakképzésben – és csak abban, de beleértve az esti és levelező tagozaton folyó képzést is – pusztán csak az alapszakmákat lehet majd elsajátítani, amelyek száma várhatóan 170-180 körül alakul.

Az alapszakmák egy széles körű szakmai alapot biztosítanak az adott szakterületen, de egy-egy speciálisabb szakterületen történő munkavállaláshoz várhatóan további szakmai képzésre lehet – és nyilván lesz is – szükség, melyet pedig csak a felnőttképzés szervezeti keretében lehet majd elvégezni. Ezek képzési ideje rugalmasan igazodhat a szükségletekhez, ami alatt itt az ismeretek elsajátításához szükséges időtartamot kell érteni. Várhatóan ennek fő indikátora a független vizsgaközpontokban történő tudásmérésen elért eredmény lehet, ahol a munkakörhöz szükséges teljesítményképes tudás mérése objektív, pedagógiai mérésmetodikailag kidolgozott és validált módon zajlik. Az így megszerzett szakmai végzettségek is lehetnek majd államilag elismertek, de lehet olyan is, amelyet esetleg csak egy-egy ágazat, vagy csak egy-egy vállalat ismer el. Ez utóbbiak természetszerűleg a rövidebb képzési idejű, szűkebb szakmai területre koncentráló, esetleg egyetlen technológiához kapcsolódó – betanító jellegű – képzések, melyek ismeretanyaga egy technológiai fejlesztés esetén gyorsan elévülhet.

Ami a felnőttképző intézmények szempontjából fontos, hogy e képzések fajtáinak száma nem lesz behatárolva, a gazdaság valós igényei alapján folyamatosan bővülhet és várhatóan a szabályozási környezet is rugalmasabb lesz. A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások számára így is jelentős terület marad a képzési palettán, így az innovatív, a gazdaság igényeire figyelő, minőségi képzést nyújtó vállalkozások részére folyamatosan biztosítottnak tűnik a felnőttképzési piac a jövőben is. A piaci verseny szerepét erősítheti a független vizsgaközpontok megjelenése, ami a képzések minősége szempontjából kedvező lehet, hiszen a jó vizsgaeredményességet produkáló intézmények hírneve erősödhet.

A változások végrehajtásához természetesen időre van szükség, – ugyan már most több képző hirdetési anyagaiban is azt láthatjuk, hogy 2020. január 1-től már nem lehet indítani OKJ-s képzéseket – a legvalószínűbb ütemezés szerint 2020 szeptemberében várható az iskolai rendszerű képzésben az új alapszakképesítésekre a beiskolázás, és talán a felnőttképzésben is ebben az időpontban történhet a váltás. Ezen felül még legalább két év kifutás valószínűsíthető, vagyis várhatóan a jövő év augusztusában elinduló OKJ-s képzések szakmai vizsgáit 2022. év augusztus végéig kell befejezni a jelenlegi jogszabályok alapján. A pályázati források alapján megvalósított képzések halmazára várhatóan ugyanúgy kitér majd a jogalkotó, mint annak idején az akkreditáció – engedély jogszabályváltáskor.

Az is elképzelhető, hogy nem lesz önálló felnőttképzési törvény, a felnőttképzésben történő szakmai képzések szabályozására irányuló követelményeket a szakképzési törvény fogja tartalmazni, a nem szakmai képzésekre pedig az általános szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírások lesznek érvényesek, miként az most is így van a törvény hatályán kívül történő képzések esetében.

Nem elhanyagolható, de még teljesen nyitott kérdés a képzések támogatása. Ezzel kapcsolatban csak annyit lehet biztosan tudni, hogy továbbra is lesznek támogatások a felnőttképzés területén.

A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak tehát egy megújuló jogszabályi környezetre, várhatóan fokozódó piaci versenyre és a képzések minőségének előtérbe kerülésére kell felkészülniük. Ez a képzőktől is egyfajta módszertani és tartalmi megújulást vár el, kihasználva a várhatóan rugalmasabb jogi környezet által biztosított hatékonyságnövelő lehetőségeket.

educert logo minoseget szolgaltatunk