Bejegyzés

A VÁLTOZÁS ÉVE: OKJ-S KÉPZÉSEK 2020-BAN

 

BG5

A szakképzésben és felnőttképzésben bekövetkező változásokról megjelent az első hivatalos információ, az OKJ-rendelet módosításáról szóló 229/2019. (IX.30) Korm. rendelet. Ebből megtudhattuk, melyik az a 174 db. OKJ-s szakképesítés, valamint 22. db kulturális és művészeti szakképesítés amelyeket a jövőben csakis az iskolai rendszerű szakképzésben, nappali és esti tagozatos munkarendben lehet megszerezni. A 2020. szeptember 1-én hatályba lépő jogszabály 73 db. részszakképesítést is megjelől, melyeket a felnőttképzésben lehet majd oktatni.

Ami talán a jelenleg felnőttképzési engedéllyel rendelkező intézmények számára legfontosabb, hogy a jelenlegi OKJ-ban található, felnőttképzésben oktatható szakképesítések megszerzésére irányuló képzéseiket 2020. december 31-ig elindíthatják, ha az adott szakképesítésre kiterjed az engedélyük.

Nem valószínű, hogy nagyot téved, aki arra gondol, hogy ebben az évben még sokan fognak engedélyt kérni OKJ-s szakképesítésekre, arra gondolva, hogy 2020-ban talán sikerül még képzéseket indítani azokban a szakmákban. A 2020-ban induló OKJ-s képzések komplex szakmai vizsgáit 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Mivel ezeket a vizsgákat a jelenleg hatályos szakmai és vizsgakövetelmények szerint kell lebonyolítani, vélelmezhető, hogy a jelenleg, illetve ez év december 31-én vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező intézmények lehetnek a vizsgaszervezők is. De a vizsgaszervezésre vonatkozó rendelkezés még nem jelent meg, ezt a kérdést valószínűleg az új rendszerű vizsgaközpontokról szóló jogszabályok fogják rendezni, azonban a vizsgaközpontok felállásáig még minden bizonnyal a jelenlegi vizsgaszervezők fogják a komplex vizsgákat lebonyolítani.

Ami a 2020. december 31. utáni időszakot illeti, egyrészt a 73 db részszakképesítés felnőttképzésben történő oktatása, másrészt a konkrét munkaerőpiaci igényre megjelenő szakmai tartalmak, illetve megrendelésre szervezett szakmai képzések (pédául a betanító jellegű-, illetve szakmai továbbképzések) jelenthetik a biztos szakmai felnőttképzési piacot, amit a folyamatos technológiai fejlődés garantál.

Mi azt prognosztizáljuk, hogy a jövő év végéig extrém módon erősödik a  felnőttképzésben (a jelenlég érvényes szabályozás szerint) hirdetett OKJ-s szakmák iránt az érdeklődés, akár többszörösére is megemelkedhet a megszerzett szakmai bizonyítványok száma, de minden képzőnek alaposan végig kell gondolnia, hogy milyen szakmai ismeretek átadásában igazán jó, mert a nyitottabb piaci jelenlét, az erőteljesebb állami képzési stuktúra mellett véleményünk szerint egyre inkább a különböző szakterületek és specializációk irányába tolja el a szakmai ismeretek oktatását.

educert logo minoseget szolgaltatunk

ÚJ FIR rendszer – workshop

Kedves Képző!

A Pest Megyei Kormányhivatal új informatikai rendszert helyezett üzembe a felnőttképzési engedélyezéssel és adatszolgáltatással kapcsolatban, melyben összevonja az eddigi felületeket.
– FIR – Felnőttképzési Információs Rendszer (https://finy2-2015.munka.hu/)
– Felnőttképzési Engedélyezés (https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/)
– PREFER rendszer (https://prefer.munka.hu/)

Az új rendszer a https://engedely.mer.gov.hu/ felületen 2019. szeptember 23-án aktiválódott, ezt követően 10 napon belül (október 3-ig) kell teljesíteni az üzemszünet alatt elmaradt adatszolgáltatást.

BG8

Segítséget szeretnénk nyújtani nektek az átálláshoz, ezért az új rendszert bemutató

 workshopot

 szervezünk, melyre szeretettel várunk!


Helyszín: 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 39.

Időpontok:

2019. szeptember 26. 10:00 – 12:30 délelőtti időpont BETELT!

2019. szeptember 26. 14:00 – 16:30 délutáni időpont BETELT! 

2019 október 1. 10:00 – 12:30 délelőtti időpont BETELT!

2019. október 3. 10:00 – 12:30 délelőtti időpont BETELT!

2019. október 8. 10:00 – 12:30 délelőtti időpont AKTÍV JELENTKEZÉS

Manta Offices földszinti oktatóterem (2-es tárgyaló)

Előadó: Pádár Tivadar

Részvételi díj és kedvezmények:*
1. kategória: Sztenderd 9.900 Ft.*
2. kategória: FVSZ, EFOSZ, NYESZE, FOÉSZ tagsággal rendelkező szervezetek: 8.900 Ft.*
3. kategória: EDC:PRO rendszerhasználók, több jelentkező egy cégtől: 7.900 Ft.*
*Rendezvényünket partnercégünkkel közösen szervezzük, áraink bruttó árak.

Jelentkezni és érdeklődni torok.zsuzsa@educert.hu e-mail címen és ügyfélszolgálati elérhetőségeinken lehet.

Megjegyzés: A workshop helyeinek feltöltésekor előnyt élveznek az EDC:PRO minőségmenedzsment rendszer felhasználói. 

educert logo minoseget szolgaltatunk

Megszűnik a FIR, nem lehet engedélyre kérelmet beadni szeptember 11-től 23-ig!

Megszűnik a FIR (de lesz helyette másik ;), nem lehet engedélyre kérelmet beadni szeptember 11-től 23-ig!

A kormányhivatal új nyilvántartási rendszert vezet be melyben összevonja az eddigi felületeket. Az átállás körülbelül másfél hetet vesz igénybe, de ami a legfontosabb addig engedély iránti kérelmet sem lehet benyújtani. Mindenki figyeljen oda, hogy ha sürgősen szeretné képzési programját engedélyeztetni, azt szeptember 11-ig meg kell tennie, utána már csak szeptember 23. után lesz erre lehetőség. Az új rendszer használatáról szeptember 26-án workshopot tartunk, melynek részleteivel hamarosan jelentkezünk.

VaderLeiaFlowersA Kormányhivatal levele a képzőknek:

Tisztelt Intézmény vezető Asszony/Úr!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal 2019. szeptember 13-tól (péntek), 2019. szeptember 22-ig (vasárnap) informatikai fejlesztési-karbantartási munkálatokat végez a felnőttképzés informatikai rendszereiben, ennek következtében ezen időszak alatt az alábbi online felületek nem lesznek elérhetőek:
– FIR – Felnőttképzési Információs Rendszer (https://finy2-2015.munka.hu/)
– Felnőttképzési Engedélyezés (https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/)
– PREFER rendszer (https://prefer.munka.hu/)
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a fejlesztési munkálatok elvégzését követően az online felületek egyetlen domain címen, a https://engedely.mer.gov.hu/ oldalon kerülnek összevonásra, a PREFER rendszer megszűnik.
Az oldal 2019. szeptember 23-án hétfőn aktiválódik, amelybe – az engedélyezés során megadott – e-mail címére küldött új jelszóval tud bejelentkezni 2019. szeptember 23-tól.
A rendszer aktiválódásával egyidejűleg megküldjük Önöknek a korábbi felületek tematikájára épült új felület felhasználói kézikönyvét. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a munkálatok alatt felnőttképzési engedély iránti kérelmet nem tud előterjeszteni.
Figyelembe véve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv.( 60 nap), valamint a felnőttképzési ágazati jogszabályok (8, 15 nap) ügyintézési határidejére kérem, hogy az engedély iránti kérelmét legkésőbb 2019. szeptember 11-ig terjessze elő. Tájékoztatjuk továbbá Önöket, hogy a fejlesztési-karbantartási munkálatok miatti szükségszerű rendszerleállás következtében a felnőttképzési intézményeket semmilyen hátrány nem érheti.
Adatszolgáltatási kötelezettségüket (pl.: Fktv. 15. §), az új rendszer aktiválást követő 10 napon belül, azaz 2019. október 3-ig szükséges teljesíteni, az ezt követő adatszolgáltatás elmaradása jogkövetkezményt von maga után.
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!
Üdvözlettel: Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

educert logo minoseget szolgaltatunk

IDEÁLIS VILÁG – MILYEN TERÜLETEKEN KELLENE SZABÁLYOZNI A FELNŐTTKÉPZÉST?

A felnőttképzés önálló jogi szabályozására 2001-től tekinthetünk. Jelen cikkünkben csupán a szakmai jellegű felnőttképzéssel kívánunk foglalkozni, hiszen a nem szakmai képzések lényegében már most is végezhetőek a felnőttképzési törvény hatályán kívül, az általános fogyasztásvédelemről szóló jogszabályok alapján.

Tehát: nyilvántartás, akkreditáció, engedélyezés, ezek voltak ez idáig a kulcsszavak. És ugye az ÁFA, illetve az ÁFA- mentesség. Ez utóbbi miatt a szakmai tartalom kicsit talán háttérbe szorult, a formai követelményeknek történő megfelelés vette át a főszerepet. Ezt a tendenciát csak erősítette, hogy a hatósági ellenőrzés eleinte kizárólag csak a dokumentumelemzésre szorítkozott, később belépett az óralátogatás is, de jogi következmények nélkül. Szerencsére, ugyanis pedagógiai módszerek eredményességét nem lehet jogszabály alapján megítélni. További érdekesség, hogy a minőségbiztosítási rendszer kötelező elemeit jogszabály határozza meg, tudomásunk szerint a világon egyedülálló módon. Sajnos sok esetben ez is csak a formai követelményeknek történő megfelelési kényszert erősítette.

No, de akkor milyen módon kellene szabályozni a felnőttképzési tevékenységet? Teljesen szabályozatlanul hagyni ugyanis nagy kockázat lenne egy ilyen, évente több százezres létszámot érintő, és a gazdaság szempontjából is fontos területet. A felnőttképzési tevékenység parttalanná válhatna, túl nagy teret engedne a felelőtlen konjuktúra-lovagoknak is.

A szakképzés és felnőttképzés újraszabályozásának eddig tudott elemei között (lásd előző cikkeink) szerepel a független vizsgaközpontok működtetése, mint a szakmai relevanciával bíró képzések kimeneti szabályozási pontjai. Ez tulajdonképpen a (képzőtől) független vizsgabizottságok működtetésének továbbfejlesztése, amikor a vizsgáztatás már nem csupán a vizsgáztatók személyében, hanem helyszínét tekintve is különválik a képző intézménytől. Ezen nem lehet fogást találni, ebben benne van az „X faktor”, ennek jónak kell lennie, hacsak meg nem „hekkelik” valahogyan. De nem lenne jó üzenet, ha egy teljesen szabályozatlan képzési piacról a vizsgaközpontba bekerülő vizsgázók jelentős hányadának sikertelen lenne a vizsgája. Ez senkinek sem lenne jó, a piac egyszer majd talán képes lenne az önszabályozásra, de addig drága árat kellene ezért fizetni, a résztvevőnek anyagi, a szakpolitikának erkölcsi, az országnak pedig gazdasági értelemben.

Megítélésünk szerint a szabályozásnak a minőséget kell szolgálnia, ami – a legszükségesebb formai követelmények megőrzése mellett – a tartalmi követelményeknek történő megfelelés előtérbe helyezésével érhető el.

Nézzük meg, mik lehetnek a „legszükségesebb” formai követelmények:darth1

  • nyilvántartás a képzésben résztvevőkről
  • nyilvántartás a képzésben oktatókról
  • szerződés a résztvevő és a képző intézmény között
  • tervdokumentáció a képzés folyamatáról és tartalmáról (képzési program, de inkább tematika/tanmenet részletezettebb óraszámokkal és tartalommal, módszerekkel)
  • dokumentáció a képzés előrehaladásáról (haladási napló)
  • dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről, azok eredményeiről
  • intézményi minőségbiztosítási rendszer (az intézményi főfolyamatok meghatározása és szabályozása, kiszolgáló folyamatok azonosítása, éves önértékelés)

Az engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmények tulajdonképpen ezekkel mind rendelkeznek, azokat leginkább csak egyszerűsíteni, és az eddigieknél jobban az intézményre adaptálni kellene.

Egyetlen dokumentum, ami sok esetben részletesebb kellene, hogy legyen, ez pedig a tanmenet jellegű „képzési program”, azaz a tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása. A jelenleg alkalmazott képzési programok tananyagra irányuló kidolgozottságuk miatt ugyanis sok esetben nem alkalmasak a szakmai (tartalmi) értékelésre. Formálisak, OKJ-s képzéseknél az szvk-k és a modulrendelet, illetve a kerettantervek egyszerű másolatai, ami teljesen szükségtelen. És itt érkeztünk el az értékeléshez. Jelenleg is létezik a külső értékelés rendszere, ami hasznos, de a formális követelmények ezt is elvitték az értékelés irányából az „előzetes belső ellenőrzés” irányába, így próbálva meg kifogni a szelet a hatósági ellenőrzés vitorlájából J

Kicsit tekintsük át a külső értékelés eredeti jelentését, csupán érdekességképpen jelezzük, hogy a kereső az első 12 helyen a felnőttképzésben szükséges külső értékelést hozza. Vagyis népszerű.

Külső értékelés (az oktatásban): „a külső értékelés célja lehet a rendszer, az intézmény állapotának feltárása; minősítése; de tulajdonképpen a belső fejlesztés támogatása is. A külső értékelés kiterjedhet a szervezet egész tevékenységére, egyes részterületekre (pl. gazdálkodás, törvényesség, szakmai munka), de a szervezet egyes tagjai munkájának értékelése az intézmény belső feladata.” (Cseh Györgyi (2011) Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet)

Fenti definíció köznevelési intézményre irányul, ebből a profitorientált felnőttképző intézmények esetében a félkövér betűkkel kiemelt részek lehetnek relevánsak. Nézzük össze ezeket: a rendszer minősítése, a belső fejlesztés támogatása, törvényesség, szakmai munka!

És most érkeztünk el oda, hogy miért is kellene a „tananyag didaktikai és időrendi csoportosítása”, valamint a haladási napló, és a dokumentáció a diagnosztikai és formatív pedagógiai mérésekről. Mert az értékelésnél – szemben egy ellenőrzéssel – nem csupán ezek megléte a lényeges, hanem ezek tartalma. Ha ugyanis a napló szerint, a tanmenet alapján megvalósított képzés folyamatközi (formatív) méréseinek eredményei összecsengenek a vizsgaközpontban mért szummatív mérések eredményeivel, tulajdonképpen minden rendben (feltételezve, hogy ezek az eredmények jók). Így a belső fejlesztéseknek nem a helyesbítő intézkedések kidolgozására kell irányulnia, hanem a szó valódi jelentése alapján tűzhetőek ki fejlesztési célok. Ha viszont eltérés van valahol az előbbiekben felvázolt értékelési folyamatban, akkor következhet a hibakeresés, a szabályozott folyamatok átvizsgálása, a szisztematikus problémamegoldás, amiben egy felkészült külső értékelő cégnek ugyancsak segítséget kell tudnia nyújtani.

Összességében tehát azt mondhatjuk, egy rugalmasabb, élhetőbb formális szabályozás, egy szakmai-tartalmi követelményekre is kiterjedő külső értékelés garanciális eleme lehet a felnőttképzés minőségi javulásának.

educert logo minoseget szolgaltatunk

MI LESZ VELED, FELNŐTTKÉPZŐ?

Az elmúlt hetekben sorra jelennek meg a cikkek arról, hogy jelentős átalakítás előtt áll a hazai szakképzés és felnőttképzés rendszere. Az egyelőre még törvényi és rendeleti háttér nélküli kormányzati akarat kezd körvonalazódni, a szakmai alapkompetenciák fejlesztését ezentúl állami – vagy egyházi – fenntartású szakképző intézmények végeznék, míg az ezekre épülő, vagy speciális szaktudást igénylő területek képzése megmaradna a piaci szereplőknek.

New-Storm-Trooper-banner
Ami talán a legfontosabb, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben és a felnőttképzésben történő szakmai képzések céljaikban, szerkezetükben és tartalmukban a jövőben alapvetően eltérhetnek, és elkülönülhetnek egymástól. Az iskolai rendszerű szakképzésben – és csak abban, de beleértve az esti és levelező tagozaton folyó képzést is – pusztán csak az alapszakmákat lehet majd elsajátítani, amelyek száma várhatóan 170-180 körül alakul.

Az alapszakmák egy széles körű szakmai alapot biztosítanak az adott szakterületen, de egy-egy speciálisabb szakterületen történő munkavállaláshoz várhatóan további szakmai képzésre lehet – és nyilván lesz is – szükség, melyet pedig csak a felnőttképzés szervezeti keretében lehet majd elvégezni. Ezek képzési ideje rugalmasan igazodhat a szükségletekhez, ami alatt itt az ismeretek elsajátításához szükséges időtartamot kell érteni. Várhatóan ennek fő indikátora a független vizsgaközpontokban történő tudásmérésen elért eredmény lehet, ahol a munkakörhöz szükséges teljesítményképes tudás mérése objektív, pedagógiai mérésmetodikailag kidolgozott és validált módon zajlik. Az így megszerzett szakmai végzettségek is lehetnek majd államilag elismertek, de lehet olyan is, amelyet esetleg csak egy-egy ágazat, vagy csak egy-egy vállalat ismer el. Ez utóbbiak természetszerűleg a rövidebb képzési idejű, szűkebb szakmai területre koncentráló, esetleg egyetlen technológiához kapcsolódó – betanító jellegű – képzések, melyek ismeretanyaga egy technológiai fejlesztés esetén gyorsan elévülhet.

Ami a felnőttképző intézmények szempontjából fontos, hogy e képzések fajtáinak száma nem lesz behatárolva, a gazdaság valós igényei alapján folyamatosan bővülhet és várhatóan a szabályozási környezet is rugalmasabb lesz. A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások számára így is jelentős terület marad a képzési palettán, így az innovatív, a gazdaság igényeire figyelő, minőségi képzést nyújtó vállalkozások részére folyamatosan biztosítottnak tűnik a felnőttképzési piac a jövőben is. A piaci verseny szerepét erősítheti a független vizsgaközpontok megjelenése, ami a képzések minősége szempontjából kedvező lehet, hiszen a jó vizsgaeredményességet produkáló intézmények hírneve erősödhet.

A változások végrehajtásához természetesen időre van szükség, – ugyan már most több képző hirdetési anyagaiban is azt láthatjuk, hogy 2020. január 1-től már nem lehet indítani OKJ-s képzéseket – a legvalószínűbb ütemezés szerint 2020 szeptemberében várható az iskolai rendszerű képzésben az új alapszakképesítésekre a beiskolázás, és talán a felnőttképzésben is ebben az időpontban történhet a váltás. Ezen felül még legalább két év kifutás valószínűsíthető, vagyis várhatóan a jövő év augusztusában elinduló OKJ-s képzések szakmai vizsgáit 2022. év augusztus végéig kell befejezni a jelenlegi jogszabályok alapján. A pályázati források alapján megvalósított képzések halmazára várhatóan ugyanúgy kitér majd a jogalkotó, mint annak idején az akkreditáció – engedély jogszabályváltáskor.

Az is elképzelhető, hogy nem lesz önálló felnőttképzési törvény, a felnőttképzésben történő szakmai képzések szabályozására irányuló követelményeket a szakképzési törvény fogja tartalmazni, a nem szakmai képzésekre pedig az általános szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírások lesznek érvényesek, miként az most is így van a törvény hatályán kívül történő képzések esetében.

Nem elhanyagolható, de még teljesen nyitott kérdés a képzések támogatása. Ezzel kapcsolatban csak annyit lehet biztosan tudni, hogy továbbra is lesznek támogatások a felnőttképzés területén.

A felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak tehát egy megújuló jogszabályi környezetre, várhatóan fokozódó piaci versenyre és a képzések minőségének előtérbe kerülésére kell felkészülniük. Ez a képzőktől is egyfajta módszertani és tartalmi megújulást vár el, kihasználva a várhatóan rugalmasabb jogi környezet által biztosított hatékonyságnövelő lehetőségeket.

educert logo minoseget szolgaltatunk

KÉPZÉSI ADMINISZTRÁCIÓS WORKSHOP

KÉPZÉSI ADMINISZTRÁCIÓS WORKSHOP

Intenzív workshopunkkal szeretnénk nektek bemutatni, hogyan kell egy képzés komplett adminisztrációját lebonyolítani. A kurzus kifejezetten a kezdő, még nem gyakorlott, oktatási adminisztrációval foglalkozó kollégák képzésére irányul.

Képzésünkön érintjük az aktuális dokumentálási problémákat, többek közt:

  • melyek azok a dokumentumok, amiket használnunk kell és milyen tartalommal bírnak,
  • használjunk-e jelentkezési lapot,
  • mire figyeljünk a felnőttképzési szerződés kitöltésénél,
  • milyen kapcsolatban van a felnőttképzési szerződés a képzési programmal,
  • mit tegyünk, ha kijelentkezik/lemorzsolódik valaki a képzésünkről,
  • hová és mit kell jelentenünk, melyek a legfontosabb határidők a jelentéseknél.
  • Előadók: Pádár Tivadar ügyvezető és Ragó Kinga fejlesztési tanácsadó

A workshop időpontja: 2019. szeptember 19, 13.00-16.30

Helyszíne: 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 39. (Manta Offices)

Jelentkezni, érdeklődni a office@educert.hu e-mail címen és ügyfélszolgálati elérhetőségeinken lehet.

 

educert logo minoseget szolgaltatunk

GDPR – TÁJÉKOZTATÁS

Kérjük töltsd ki az alábbi űrlapot, hogy részletes tájékoztatót küldhessünk GDPR-hez kapcsolódó szolgáltatásunkról.

 

Legközelebbi ütemezett tájékoztatás: 2018. május 29.

Kapcsolatfelvétel

  • A pontos cégnevet írd be kérlek. Hivatalos rövidített név is elegendő.
  • Ahová a tájékoztatót küldjük.

 

educert logo minoseget szolgaltatunk

 

KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS – MIKOR KELL

Mikor kell elvégeznünk a külső értékelést?

A külső értékelés kétévenkénti kötelezettségének “számítási” módjára kaptunk információt 2018. március 8-án az NSZFH-tól, miszerint a külső értékelés dátumától számított két éven belül kell a következőt elvégezni, mindenki eszerint tervezze tevékenységét.

Pontos szöveg:
A külső értékelés elvégzésének első határideje a felnőttképzési tevékenység folytatására kiadott első jogerős engedély időpontjától számított két év. Ezt követően a soron következő külső értékelések elvégzésének határideje mindig az értékelések dátumához viszonyított két év.

Köszönjük az NSZFH-nak és a Minisztériumnak a pontos tájékoztatást.

AJÁNLATKÉRÉSÉRT KATTINTSON IDE!

educert logo minoseget szolgaltatunk

 

KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS – SZEMPONTOK

Hogyan válasszunk külső értékelésre partnert, avagy miért minket válasszon?

Eddigi partnervisszajelzéseink alapján több szempontot is érdemes figyelembe venni a külső értékelő kiválasztásánál.

  • Gyakorlat és tapasztalat: A legfontosabb paraméter a választásnál. Hogyan is várhatnánk el, hogy a külső értékelő jól végezze a szervezet átvilágítását, ha maga nem gyakorlott a külső értékelési tevékenység lebonyolításában, vagy nem ismeri tökéletesen (kiemelve a gyakorlati oldalt) a felnőttképzési sajátosságokat. Az EDUCERT Kft. tapasztalati oldalról érkezik, a külső értékelésen kívül is a fő tevékenységünk a felnőttképzők működésének segítésére irányul, legyen az programfejlesztés, engedélyezési eljárások lebonyolítása, képzési adminisztráció, vagy szervezeti, minőségirányítási fejlesztések.
  • Minőségbiztosítás: A keretrendszernek megfelelő működés elképzelhetetlen gyakorlatban is működtetett minőségbiztosítási rendszer nélkül. Saját fejlesztésünk, az EDC:PRO felnőttképzési minőségbiztosítási rendszer (valószínűleg) a leggyakrabban használt rendszer a képző intézmények körében, több mint 160 felhasználóval.
  • Ár: A megbízási díj még nem minden, 10-30e forintos árkülönbség a két évre levetítve havi ~ 1000 forintos többletkiadást (vagy spórolást) jelenthet, nem érdemes az árat első szempontként kiemelni, nem is beszélve arról, hogy a piaci átlagárhoz képest sokkal alacsonyabb ajánlatok jellemzően valamilyen szolgáltatásbeli hiányt is jeleznek, itt sincs ez másként mint az élet más területein.
  • Segítséget jelent-e a külső értékelő jelenléte?  Az értékelés csak akkor lehet eredményes, ha segítséget nyújt a képzőnek, hogyan kell a törvényi előírásoknak megfelelően működnie. Hibákat feltárni és tényeket megállapítani sem könnyű, de megoldási irányok, vagy javaslatok nélkül az értékelés csak félkarú óriás. Mi tudjuk   a jellemző megoldásokat is, és beleértjük az értékelésbe azt is, hogy a helyszíni vizsgálat során segítsük a képzőt a jobb működésben.

Számokban a tevékenységünk: 

  • 2016-ban több mint 100 sikeres külső értékelést bonyolítottunk le.
  • 2017-ben 250 résztvevőt képeztünk célirányos, a felnőttképzés gyakorlati oldalát bemutató workshopjainkon.
  • Csak idén már több, mint 150 képzési programot dolgoztunk ki és minősítettünk partnereinknek.
  • EDC:PRO felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerünket használók száma az A, B, C képzési körök valamelyikében engedélyezett képzők közel 20%-a.
  • Minden napra jut egy tanácsadási feladat, tökéletesen ismerjük a felnőttképzés működési, gyakorlati problémáit.

AJÁNLATKÉRÉSÉRT KATTINTSON IDE!

educert logo minoseget szolgaltatunk

 

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2018

Jogszabályi változások felnőttképzési területen 2018-ban

Kedves Képző!

Az alábbi kis “rendeleti tartalomjegyzékkel” szeretnénk nektek segíteni, mely közlönyben érdemes kutakodni a felnőttképzési tevékenységet érintő jogszabályi változások után.

Magyar Közlöny 2017. évi 214. (12. 18.) száma2017. évi CXCII. törvény az Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról

Fontosabb tartalmi elemek (teljesség igénye nélkül):

  • Belső képzés, beszállító definíciója,
  • modulzáró vizsga részletezése a képzési programban,
  • súlyos bírság esetén a nyolcszoros alapkitétel eltörlése, ismétlődő hiányosság definiálása, elállási jog definiálása
  • az egyéb képzések definíciójának kiegészítése (30 óra és alatta bármilyen képzési program)
  • szerzői jogi oltalom kezelése a B képzési körben
  • külső értékelés peremfeltételeinek változása

 Magyar Közlöny 2017. évi 231. (12. 29.) száma: 504/2017. Korm. rendelet Az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

  • 150/2012-es rendelethez tartozó OKJ-s kiegészítések

 Magyar Közlöny 2017. évi 233. (12. 29.) száma: 51/2017.  NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról 

  • 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása: az eljárási díjak és a bírságok befizetésének a módja
  • 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet módosítása: külső értékelés szabályai, FSZB>>>NSZFH váltás
  • 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet módosítása: szakmai programkövetelmény kiegészítése a szerzői oltalommal
  • 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet módosítása: szakértői továbbképzés szabályai (elmélet távoktatásban…) eltiltás szabályai
  • 16/2014. (IV. 4.) NGM rendelet módosítása: nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének szabályai

A fenti kiemelések az EDUCERT Kft. szempontrendszere szerinti csoportosítások, jogérvénnyel nem bírnak. 

 

educert logo minoseget szolgaltatunk