MI SZÁMÍT FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGNEK?

A felnőttképzést érintő jogszabályok változásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi értelmezhető felnőttképzési tevékenységként és a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik-e.  Ezt minden érintettnek saját felelőssége eldönteni, azonban az alábbiakban néhány szempontot megvizsgálva szeretnénk segítséget nyújtani ehhez a döntéshez. Különösen aktuális ez most, hiszen ha képzési tevékenységet folytat egy szervezet, akkor tevékenységét be kell jelentenie szeptember 1-től így vélhetően megsokszorozódik azon intézmények száma, akik felnőttképzési tevékenységet fognak folytatni, beleértve például a belső képzések halmazát is.

A jellemző határterületek, az akár képzésként is értelmezhető „műfajok”, ilyenek az előadás, workshop, konferencia, meeting, tréning, klub, szakkör, online képzés, stb., nehezen beskatulyázhatóak, viszont vészesen közeleg a határidő, amikor már az új jogszabályi környezet szerint kell eljárnunk. Rövid összeállításunkban (a teljesség igénye és a bölcsek kövének birtoklása nélkül) ehhez kívánunk egy kis segítséget nyújtani.

Szóval mi is az a képzés? A felnőttképzési törvény definícióiból érdemes kiindulni:

Az 1. § (1) bekezdés ab) pontja alapján a törvény kiterjed a szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatásra és képzésre, ami felnőttképzési tevékenység, illetve a 2. § 7. pontja szerint a kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére.

Általános mérlegelési szempontok: 

  • A tevékenység megnevezése önmagában nem perdöntő, annak jellege, célja, tartalma alapján lehet megállapítani, hogy a tevékenység képzésnek minősül-e.
  • Ugyancsak nem döntő tényező az sem, hogy esetleg csak egyetlen alkalommal történik a tevékenység, ez még nem zárja ki annak képzés jellegét. Gyakoriak az egynapos képzések, továbbképzések, amelyek alkalmasak bizonyos kompetenciák kialakítására, ez is a céljuk.
  • Ha mérés-értékeléssel, tudásméréssel, vizsgával zárul a tevékenység, akkor bizonyos, hogy képzésről van szó, hiszen mérik annak eredményét, azaz a résztvevők eredményességét egy bizonyos területen.
  • De ha nem zárul tudásméréssel, az nem döntő önmagában, ilyen esetben a tevékenység kimondott vagy ki nem mondott, vagy más módon kikövetkeztethető célja lehet a döntő. Ha ez a levezethető cél valamilyen új ismeret, készség vagy képesség elsajátítása, egyértelműen képzésről beszélünk, függetlenül attól, hogy vizsgával zárul-e.
  • Ha a képzés teljesítését igazoló dokumentum (tanúsítvány) kerül kiállításra, egyértelmű a dolog. Ha egy részvételi igazolást kap a résztvevő, az is azt sugallja, hogy a részvétel célirányos volt, valaminek az elsajátítására, alapos megismerésére irányult. Egy emlékplakett ugyanakkor ezt nem sugallja, az csak reprezentációs jellegű dokumentum, vagy tárgy.

Nézzük sorra a fentebb már említett műfajokat:

Előadás: a Wikipédia alapján a szó jelentése esetünkben: egy tudományos mondanivaló közlése egy hallgatósággal.

Szakmai véleményünk szerint egyetlen előadás nem alkalmas eredmény eléréséhez szükséges ismeretek, különösen nem készségek és képességek kialakítására. Az előadás egy oktatási/képzési folyamat eleme lehet, de egyetlen előadáson történő részvétel önmagában nem tekinthető képzési tevékenységnek, még ha az egy ismeretterjesztő célú előadás is. Ugyanakkor egy szervezett előadássorozat, amelyen jelentkezés alapján, esetleg részvételi díjért lehetséges a részvétel, már lehet képzés.

Workshop: a workshop kifejezés általános jelentése: műhelymunka, munkaértekezlet, műhely. A workshop-ot gyakran összekeverik az oktatásokkal, képzésekkel és tréningekkel, pedig valójában a céljuk teljesen más. Egy workshop (amennyiben a klasszikus jelentését értjük alatta) önmagában nem felnőttképzési tevékenység, ám lehet egy képzési folyamat eleme, akár egyetlen alkalmazott oktatási módszere is.

Konferencia: Összehívott tanácskozás, szakmai összejövetel. Szakmai, tudományos vagy közösségi kérdésekkel foglalkozó értekezlet, egyirányú. Egy tanácskozás, illetve értekezlet ugyancsak nem tekinthető képzési tevékenységnek, de máris bonyolultabb a helyzet, ha pl. egy konferencia kifejezetten szakmai ismeretek átadására és  valamilyen tevékenység elsajátítására, magasabb szintű gyakorlására kerül meghirdetésre és kreditpontot kapnak érte a konferencián résztvevők. Árnyalni a képet csak a jogalkotói szándék transzparenssé válása és a joggyakorlat fogja megadni.

Meeting: találkozó, összejövetel, gyűlés, értekezlet. Lásd fentebb.

Klub: (wikipédia szerint) Társasági kör; hasonló foglalkozású, érdeklődésű vagy műveltségű embereknek a társadalmi élet, közös szórakozás, ismeretszerzés, sport céljára szolgáló társasága, szervezete. A klub tehát egy szervezet, a klubfoglalkozás ennek megfelelően a szervezet által megszervezett foglalkozás, ami lehet akár felnőttképzési tevékenység is, de lehet egyéb szórakoztató, hobbi rendezvény is.

Szakkör: foglalkozás, önképzőkör. Az önképzést (autodidakta tanulás) nem lehet szervezett felnőttképzési tevékenységnek nevezni megítélésünk szerint. És itt kapcsolódik a következő, aktuális fogalom ami leginkább érint mindenkit:

Online oktatás, képzés: ha valaki hozzáférést értékesít egy online oktatóprogramhoz, de semmiféle emberi beavatkozás a tanulás folyamatába nem történik, kizárólag az oktató szoftver önálló használatát vásárolta meg valaki, az csupán autodidakta tanulás, önképzés, ami nem felnőttképzési tevékenység. Olyan, mintha szakkönyvet (munkafüzetet) venne valaki, kedvére olvasgatná, kitöltené, azaz önállóan, de nem szervezetten tanulna.

Tréning: bizonyos gyakorlatok, illetve ezek végeztetése valakivel, hogy hozzáértőbbé váljon; képzés, gyakorlat, gyakorlatozás. Ez már megítélésünk szerint beletartozik a képzés fogalomkörébe.

A fentiek alapján reméljük sikerült néhány támpontot adni a felnőttképzési tevékenység behatárolásához, de nagyon fontos,  hogy az egyes határvonalak eltolódhatnak, pontos ismeretek nélkül csak általánosságban lehet megfogalmazni a fő ismérveket, a definiálás ettől az egyedi specifikumok alapján eltérhet. Nem ismerjük még a jog “végrehajtójának” joggyakorlatát, ezért jelen alapfogalmak, lehet más értelmezést kapnak később, amikor már a FÁSZ ellenőrzési tevékenységet végez, illetve ha a jogalkotó saját értelmezést ad meg, ezért az alábbi megállapításokat mindenki kezelje egyfajta gondolatébresztőként.

A bejelentési kötelezettség megszerzéséről, dokumentálásának kötelezettségeiről részletesen tájékozódhatsz aktuális előadásunkon: FELNŐTTKÉPZÉS 2020: A BEJELENTÉS RÉME

educert logo minoseget szolgaltatunk